Századok – 2011

KÖZLEMÉNYEK - Barta Róbert: Egy világpolgár a nemzetközi politikában. Emery Reves és W S. Churchill VI/1475

EMERY REVES ÉS W. S. CHURCHILL 1497 lentős mértékben elősegítette azt, hogy Churchill világviszonylatban is ismert személyiséggé vált, a Cooperation Press Service pedig a későbbiekben nagy sze­repetjátszott a brit és amerikai háborús erőfeszítések nemzetközi megismerte­tésében. Mindez nagy hasznot hozó vállalkozásnak bizonyult, mely Churchill háborús memoárjának kiadásaiban tetőzött, gazdaggá téve a szerzőt és irodal­mi ügynökét egyaránt. Reves tehetséges üzletember és önállóan gondolkodó, szuverén egyéniség volt,79 a személyes szabadságra és a demokratikus érték­rendre épülő eszméihez mindvégig ragaszkodott. A sikeresen működő üzleti vállalkozás, a közös elvi alapok és politikai értékrend nyomán kialakult kölcsö­nös bizalom Reves és Churchill között szoros személyes barátsággá érett, me­lyet az együttműködés nehézségei sem feszítettek szét. Emery Reves nélkül Churchill a második világháború előtt nehezen válhatott volna nemzetközi hí­rű, nácizmus ellenes eszméket hirdető politikussá. 1945 után is Emery Re­ves-re volt szüksége ahhoz, hogy háborús memoárja igazi világsikert arathas­son. Cserébe Reves, mintegy viszonzásképpen előbb üzleti partnerként, majd barátként is több mint két évtizeden át aktív részese lehetett a brit államférfi történelemformáló tevékenységének. A Democratic Manifesto és a The Anatomy of Peace című művek megszü­letésében a szerző viszontagságos életútja és a második világháború tragikus tanulságai döntő szerepet játszottak. Amíg Reves első munkáját Churchillnek ajánlotta, ezzel is elismerve a brit államférfi háborús erőfeszítéseit, „ A béke anatómiája" már a háborúban elpusztított családtagjai és a többi ártatlan áldo­zat előtti tisztelgés. Világos a szerző politikai állásfoglalása: náciellenes, de­mokrata és liberális, mindenben támogatta az angol-amerikai antifasiszta szö­vetséget, a háború utáni világ működésének zálogát a nemzetközi jogrend által legitimált, valóságos hatalommal bíró világkormány létrehozásában és működ­tetésében látta. Reves gondolkodásmódja érthető módon Churchill hatásait mutatja, esze­rint az erővel szemben erőt kell mutatni, a koncepciók világos kidolgozása után azonnal jöhet a végrehajtás, még akkor is, hogyha annak csekély a realitása. A háború alatti és utáni amerikai gondolkodásmódot, értékrendet és külpolitikát Reves sohasem kritizálta igazán, hiszen 1941-ben ez az ország befogadta, és brit állampolgársága mellett második hazájának tekintette az Egyesült Államokat. Az Egyesült Államokbeli sikeres üzleti tevékenysége Revest nem csupán gazdag­gá, de nemzetközileg is ismertté tette. Mindezt részben a föderalizmus háború utáni népszerűsítésére használta föl. 1948. szeptember 5-én a World Federalist Congress luxembourgi ülésén elmondott beszédében80 lényegében megismételte az akkorra már bestsellerré vált The Anatomy of Peace alapelveit. Reves álma a nemzetközi jog által biztosított világrendről ugyan a mai na­pig nem valósult meg, de koncepciója a második világháború után alternatívá-79 „...a dolgokat nem direkt módon, hanem inkább elvi alapokon közelítette meg és az ember­nek az volt az érzése, hogy kiváló egyetemi professzor válhatott volna belőle." In: Anthony Montague Browne: Long Sunset. Memoirs of Winston Churchill's Last Private Secretary. London, 1955. 217. 80 http://www.ena.lu/addres_given_emery_reves_luxembourg_september_1948-21049 (Letöltés: 2011. 02. 21.)

Next

/
Thumbnails
Contents