Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Barta Róbert: Egy világpolgár a nemzetközi politikában. Emery Reves és W S. Churchill VI/1475
1494 BARTA RÓBERT A hidegháború sajátos interpretációját adja Reves, amikor az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót is hódító imperialista nagyhatalomként ábrázolja, mely ugyan nem törvényszerűen alakult így, egyszerűen ezek a szuperhatalmak nemzetállami érdekeiket és a nemzetközi biztonságot befolyási övezeteik kiterjesztéseivel azonosították: „...A Szovjetunió kommunista gazdasági rendszerét az teszi veszedelmessé a nyugati országokra nézve és viszont a nyugati országok tőkés rendszerét az teszi hasonlóképpen veszedelmessé a Szovjetunióra nézve, hogy ezek az egymástól eltérő gazdasági rendszerek különböző és egymástól elkülönített, szuverén nemzetállamokban működnek. Ez jelenti mindkét fél számára a kölcsönösen jelentkező veszélyt és ez ad okot kölcsönösen félelemre és bizalmatlanságra. Nem azért mintha ellenséges szándékkal lennének egymás iránt, hanem egyszerűen, mert ez a következménye szuverén nemzetállam voltuknak."6 9 A szuverén nemzetállam Reves érvelésében az univerzális közjó legfőbb ellenségeként jelenik meg és a szerző szerint ebben a tekintetben még a kommunista rendszerek sem tettek semmit, hiszen nem bontották le a nemzetállami kereteket. Teljesen új alapokra kell tehát helyezni a nemzetközi együttműködés rendszerét, ahol „a közösség tagjainak szuverenitása és az egymás közti társadalmi viszonyrendszert szabályozó univerzális jogrend alkotják majd a demokratikus rendszer pillérjeit".7 0 A The Anatomy of Peace első kiadása 1945 júliusában került az olvasók kezébe, így a szerző csak a további kiadásokhoz csatolhatta utószóként az atomfegyverek bevetésével kapcsolatos gondolatait. Reves az atomfegyverek ügyét is érvként használja a nemzetállamok felszámolása érdekében, hangsúlyozva azt, hogy ezek a fegyverek nem önmagukban veszélyesek, hanem azért, mert a nemzetállamok háborús célokra kívánják azokat felhasználni. „Az Egyesült Államokban senki sem fél azoktól az atombombáktól vagy rakétáktól, amelyeket az Egyesült Államokban, mint nemzetállamnak a határain belül gyártanak. Hasonlóképpen a Szovjetunió egyetlen polgára sem fél olyan atombombától vagy más ismeretlen pusztító fegyverektől, amelyeket a Szovjetunió szuverén nemzetállamának a határain belül állítanak elő. De az Egyesült Államok népe úgy érzi, hogy a Szovjetunió területén gyártott bombák esetleg, potenciálisan veszedelmet jelenthetnek számukra és a szovjet nép is ugyanezt érzi az Egyesült Államokban előállított atombombákról. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy sem az atombomba és még a százszor pusztítóbb hatású fegyver sem jelent veszedelmet önmagában. A fegyverek csak akkor válnak veszélyesekké, ha másik nemzetállam birtokban vannak és nem a magunkéban. Ebből tehát az következik, hogy a veszély végső forrása nem az atomerő felszabadítása, hanem a szuverén nemzetállam. A probléma ezért nem technikai, hanem tisztán politikai természetű."71 Nem az atomháborút kell tehát elkerülni, hanem mindenféle háborút és ez csakis a leendő világkormány kezébe adott szigorú fegyverkezési kontroll segítségével oldható meg. Reves az ENSZ Biztonsági Tanácsát erős nemzetálla-69 Uő: The Anatomy of Peace i. m. 240-241. 70 Uő: The Anatomy of Peace i. m. 275. 71 Uő: The Anatomy of Peace i. m. 279.
