Századok – 2011

KÖZLEMÉNYEK - Pihurik Judit: A népi demokrácia aláaknázása egy szekszárdi borospincében I/143

146 PIHURIK JUDIT hető. A felsoroltak barátok, ismerősök, akiknek beszervezési körülményeit nem ismerjük, bár többükkel kapcsolatban található némi információ az anyagban. „Szabolcsi István" egy, az iratokban helyenként saját nevén is szereplő tanár volt, „Verpeléti Józsefet" következetesen mint „horthysta katonatisztet" emlí­tik. V J.-ről több adatot közölnek: „Osztályunk 1951. április 25-én ügynökként beszervezte és azóta mint ügynököt foglalkoztatjuk. Az ügynöki munkához rosszul viszonyul, huzamosabb ideig dezinformatív jelentéseket adott és jelenleg sem őszinte. Beszervezésénél több terhelő adatot elhallgatott, minek következtében 1952. június 15-én újólag kihallgattuk, gyanúsított jegyzőkönyvet vettünk fel tőle..." V J. ekkor ismerte be, hogy már 1936-tól a katonai hírszerzésnek kém­kedett Csehszlovákiában, majd nyugati hadifogsága idején, 1945-ben szintén beszervezték, hazatérése után kémtevékenységet folytatott.1 5 Esetében egyér­telműnek tűnnek besúgóvá válásának körülményei, de biztosat még így sem mondhatunk. Azt is csak gyaníthatjuk, hogy egy ilyen zárt baráti társaságban a többi ügynököt is múltjának valamely — az akkori jelenben „foltnak" számító — tényével zsarolták. Az egymást jól ismerő, zömében baráti viszonyban levő személyek nyíltsá­ga, ahogy a mindennapi élet eseményeit, lehetőségeit és az aktuális politikai kérdéseket megtárgyalták, megkönnyítette az őket megfigyelő, róluk jelentő ügynök-barát dolgát. Igaz, a „hely szelleme" néha nehezítette is, mert előadó­dott, hogy a társaság a borospincékben megszokott módon viselkedett, és ami­kor beboroztak, semmi érdemlegeset nem tudtak mondani.1 6 „Verpeléti József" is így nyilatkozott egy alkalommal: még mindig nem közösségi tag, mert berú­gott a társaság, ezért elmaradt a tagfelvétel.1 7 Egy környezettanulmányban azonban sztereotípiákra építve, sommásan — és életidegen módon — foglalják össze a pincebeli beszélgetések lényegét: „Nevezett az FKP [Független Kisgaz­dapárt - E J.] legális működésének megszűnése után azok vezetőivel és egyes jobboldali beállítottságú tagokkal a kapcsolatot továbbra is tartotta és azokkal rendszeresen összejár dr. N. I. szekszárdi kulák orvos volt FKP tag borpincéjében, ahol nevezettek borozás közben a népi demokráciát és a Szovjetuniót különböző módon rágalmazzák és azt gúnyolják míg Amerikát égig magasztalják. "18 A szekszárdi Magyar Közösség fő szervezőjének tekintett Gy. E.1 9 tevé­kenységére és baráti-ismeretségi körére irányuló „Felderítő" csoportdosszié nyitását Solti János államvédelmi hadnagy javasolta „Verpeléti" és „Szabolcsi" jelentései alapján, a megfigyelt személyek horthysta, jobboldali voltával, koráb­bi kisgazdapárti tagságával is megindokolva. Állítása szerint Szekszárdon több közösségi tag van már, és a szervezők — köztük N. I. — célja olyan megbízható egyének felvétele, akiket a későbbiek folyamán vezető állásokba helyezhetnek majd. A „későbbiek" a remélt rendszerváltozás esetére vonatkozik, amikor „a hatalmat teljes egészében magukhoz tudják ragadni."20 15 V J. dossziéja, 18-20. Őrizetbe vételi javaslat. 1952. november 16. Az idézeteket eredeti írás­módjukban közlöm, csupán a helyesírási és az értelemzavaró nyelvhelyességi hibákat korrigálom. 16 Felderítő 1. 101. „Szabolcsi" jelentése. 1952. szeptember 2. 17 Felderítő 1. 136. „Verpeléti" jelentése 1952. november 11. 18 Felderítő 1. 66. Sz. M. környezettanulmánya. 1952. február 5. 19 Ld. 7. lábjegyzet. Felderítő I. 56. 20 Felderítő 1. 53-55. Javaslat csoportdosszié nyitására. 1952. augusztus 2.

Next

/
Thumbnails
Contents