Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Simon Attila: Adalékok Pozsony történetéhez. Pozsony kérdése az 1938-as magyar-csehszlovák határvita során VI/1455
1466 SIMON ATTILA okozta azt a fordulatot, hogy míg korábban Budapest utasította el azt, hogy egy esetleges pozsonyi népszavazásban a zsidó lakosság is részt vehessen, az autonómia kikiáltását követő időszakban már a szlovák sajtó cikkezet arról, hogy a zsidóságot nem szabad szavazni engedni.4 0 A pozsonyi történések szempontjából kiemelt jelentőséget kaptak az október 7-i események, hiszen ezen a napon nevezték ki az autonóm szlovák kormányt, s alakult meg a teljes szlovákiai magyar politikai spektrumot magába foglalni kívánó Magyar Nemzeti Tanács, s ugyanakkor jelentette be a prágai rádió, hogy Ligetfalut német csapatok szállják meg. A három jelzett esemény közül kétség kívül Ligetfalu német megszállása tette a legnagyobb hatást Pozsony lakosságára,4 1 hiszen a Duna jobb partján lévő település szoros szimbiózisban élt a bal parti várossal. A pozsonyiak szívesen látogatták a ligeti kávéházakat, ide összpontosult a város sportélete,4 2 s nem mellékesen a pozsonyi munkások és hivatalnokok százai éltek itt. A bejelentés hírére valóságos népvándorlás indult meg a két település között, s a német megszállás tényleges kezdetéig, amelyre 10-én a déli órákban került sor, több ezren költöztek át az akkortól már hivatalosan is Engeraunak nevezet Ligetfaluból Pozsonyba. A mintegy 27 km2 nagyságú területet érintő határmódosítás következtében Ligetfalu mellett a bal parti Főrévhez tartozó Zabos is Németországhoz került. Zabosban, ugyanúgy, mint a Ligetfaluhoz tartozó Aulieslben nagy számban éltek a nacionalista módon végrehajtott csehszlovák földreform által elszegényedett és ezért a nagyvárosba menekülő vagyontalan csallóközi magyarok. Elsősorban közülük került ki az a néhány száz fő, aki Ligetfalu német megszállásának napján, 10-én délelőtt ünneplő ruhába öltözve a magyar államhatáron lévő vámháznál megjelent, s azt kérte, hogy Zabosba és Ligetfalura magyar csapatok vonuljanak be, mivel ők nem akarnak Németországhoz tartozni.43 A pozsonyi magyarok között a Magyar Nemzeti Tanács megalakulásának aznapi bejelentése, illetve a két pártvezérnek, Jaross Andornak és Esterházy Jánosnak a rádióból sugárzott beszéde váltott ki nagy hatást, hiszen mindketten arról beszéltek, hogy a magyarok által lakott területek visszacsatolása már csak napok kérdése.4 4 A fenti események hatására a pozsonyi utcákon is mindennapossá váltak a különböző demonstrációk és megmozdulások. Az első napokban a három nemzeti törekvés három egymással szembeforduló erőként jelentkezett, ahogy azonban haladtak előre az események egyre inkább az volt érezhető, hogy (legalábbis a pártpolitika szintjén) valamiféle szlovák-német összefogás alakul ki a 40 Vö. Slovensky denník, 1938. október 30. 41 A visszaemlékezések szerint az autonómia kikiáltását viszont csupán mérsékelt lelkesedéssel fogadta a szlovák főváros lakossága. 42 Itt volt a város népszerű strandja, a Lido, s a három legfontosabb futballcsapat, a magyar PTE, a csehszlovák SK Bratislava és a zsidó Makkabea stadionja is. 43 MOL, K-63, 65. cs. 7/7. t. 3265/pol.l938. 44 Új Hírek, 1938. október 9. Ebben az esetben nem csak a beszédek tartalma volt új, hanem az is, hogy az ellenzéki magyar politika képviselői egyáltalán megszólalhattak az addig szigorúan cenzúrázott állami médiában.
