Századok – 2011

KÖZLEMÉNYEK - Tefner Zoltán: Ugron István és a német külpolitika 1918 áprilisában-májusában VI/1417

1440 TEFNER ZOLTÁN sem ezt, sem azt nem vállalhatta. Azon kívül saját rokonával és uralkodójával kellett volna rivalizálnia. A jelöltkérdés tovább gyűrűzött. Közben ugyanis a németek kibővítették a királyjelöltek listáját, s már nem csak Ferenc István volt rajta, hanem még négy másik személy, úgy mint Kyrill bolgár herceg, Albrecht Wilhelm von Urach württembergi herceg, August Wilhelm von Preußen porosz királyi herceg, s Christian szász trónörökös is.77 De mindegyiknek volt valami hibája, ami miatt a mérleg nyelve Károly István felé billent. Christian például később mint litván király jött volna szóba, természetesen abban az esetben, ha a németek már megszervezték a bábállamot a megszállt Litvániából. A terv megvalósítása 1918 nyarán távolinak tűnt. A szász-litván konstrukciót mindekelőtt Drezdában igye­keztek népszerűsíteni. Annak ellenére, hogy az esély nem volt valami nagy, a litván kérdést a szász államtanács is tárgyalta, s Vitzthum gróf, a szász kor­mány megbízásából Berlinben is tárgyalt Litvániáról.78 Aktualitás hiányában Christian trónjelöltsége hamarosan lekerült a napirendről. August Wilhelm pe­dig nem sok eséllyel indult, hiszen ő volt az egyetlen, aki evangélikusként és po­roszként (a kettő együtt!) valószínűleg nem felelt volna meg a lengyeleknek.79 Az osztrák-magyar külügyi vezetés, mind Burián, mind az osztályfőnökök a politikai osztályról, akik a kérdésben megnyilatkoztak, továbbra is notóri­kusan ismételgették a lengyelekkel szembeni korrekt eljárást, miközben felhív­ták a figyelmet a német politika tisztátalanságára és káros hatásaira, ami ellen fel kell venni a harcot. Andrian-Werburg báró, aki jól ismerte a terepet — soká­ig szolgált mint varsói főkonzul —, olyan értelemben tájékoztatta Ugront és Hoenning bárót, a Ballhausplatz lublini delegátusát, hogy ne ígérjenek nekik semmi konkrétumot, amíg az osztrák-magyar külügyminiszter egyezségre nem jut a német külügyi államtitkárral, von Kühlmannal és Hertling kancellárral. „Csak egy dolgot kell ma még elmondani a lengyeleknek: Az új kurzus [Burián kurzusa — T. Z.l teljesen lengyelbarát, a novemberi aktából indul ki; a lengyel államiság kiépítésével kapcsolatos lengyel kívánságok, amennyire csak lehetsé­ges, megkapják tőlünk a hathatós támogatást" — szólt Andrian utasítása.80 De Burián is hasonló szellemben nyilatkozott három nappal korábban, áp­rilis 24-i utasításában: „Csak annyiban törekszünk az ausztropolonista megol­dásra, bár számunkra mindig is ez volt a szimpatikus, amennyiben az a lengyel nemzet politikai gondolkodóinak megfelel. Napnál is világosabb, hogy ez a meg­oldás előnyös a lengyeleknek mind területi vonatkozásban mind pedig abból a szempontból, hogy milyen lesz a lengyel állam jövőbeli hatalmi helyzete. Abban az esetben, ha lengyel részről ezt annyira alul értékelik, hogy felelőtlen ténye­zők tanácsaira hallgatnak a német-lengyel megoldásról, miszerint a csonka ki-77 Ugrón számjeltávirata Buriánnak, 1918. július 11.HHStA. PA. Krieg 56/a/7. Karton rot 1015. Nr. 564. 78 Braun számjeltávirata Buriánnak, 1918. április 27., Drezda. HHStA. PA. Krieg 56/a/7. Kar­ton rot 1015. 79 August Wilhelm von Preußen (1887-1949): porosz királyi herceg, Vilmos császár negyedik fia. 1933 után a nemzetiszocialistákhoz csatlakozott. 80 Andrian számjeltávirata Ugronnak és Hoenningnek, 1918. április 27. HHStA. Krieg 56/a/7. Karton rot 1015.

Next

/
Thumbnails
Contents