Századok – 2011

TANULMÁNYOK - Vitári Zsolt: Európai összefogás a bolsevizmus ellen. A Hitlerjugend külföldi kapcsolatai a világháború idején VI/1359

A HITLER-JUGEND KÜLFÖLDI KAPCSOLATAI 1401 lesz majd a legfőbb jelentősége, hanem az a tény, hogy a megalakulás ünnepé­lyességével és egységességével erélyes üzenetet adtak Roosevelt ifjúsági elkép­zeléseire. Érdekességnek tartották, hogy Németország nem akar konglomerá­tumot, hanem meg akarja őrizni a nemzeti sajátságokat.14 8 Úgy tűnik, hogy a rendezvény ilyesfajta színjáték jellegét a magyar fél elfogadta, s nem akarta fel­ismerni a mögöttes szándékokat, az egyenlők között is előbbre való német­olasz dominanciát, illetve a spanyolokat (és japánokat) megillető privilégiumo­kat, és ezeken túl a teljes európai ifjúság német befolyás alá kerülését. A szövetség további működése azonban kétséges volt. Luther külügyi ál­lamtitkár 1942 végén az EISZ háború alatti további működése ügyében felvette a kapcsolatot az olaszokkal. Tájékoztatta őket, hogy Németországban arra a következtetésre jutottak, hogy az lenne a legcélszerűbb, ha a háború alatt az EISZ már nem fejtene ki további tevékenységet, hanem inkább a háború után Németország és Olaszország által meghatározott módon lépne akcióba.14 9 A ter­vezett cortinai téli játékok ugyan nem kerültek megrendezésre, de az olasz dip­lomácia és ifjúság mindenképpen fenn akarta tartani a szövetség munkáját. Nyilvánvaló volt, hogy az 1943-as olasz rendezésű játékok nélkül az EISZ-ben egyelőre továbbra is inkább a német befolyás érvényesült, amit Rómában nem nézhettek tétlenül. Annak is hangot adtak, hogy a kis országok irányítása alatt álló munkaközösségek veszélyt rejthetnek magukban, s kijátsszák a nagyokat, különösen Németországot és Olaszországot egymás ellen. Megvádolták Axmannt, hogy túlságosan engedékeny volt a kis államok igényeivel szemben (valószínű­leg súlytalannak érezte őket, s nem gondolt összejátszási lehetőségre, ami egyéb­ként sem volt valós veszély), s a német befolyás csökkentése érdekében javasol­ták, hogy Magyarország legyen a harmadik vezető ország. Az olaszok szervezet­tebb együttműködést kívántak, s egy római főtitkárság létrehozását követel­ték.150 Arra az olasz igényre, hogy a kongresszusok között állandó főtitkárság ve­zesse a szervezetet, azonban kategorikus nem volt a válasz német részéről, jól­lehet Bécsben elhatározták a titkárság létrehozását, aminek a római kong­resszuson kellett volna formát öltenie, ami viszont Németország érdekeit sér­tette volna, mert így viszont az olaszok nyerhettek volna döntő befolyást az if­júsági szövetség felett. így inkább abban maradtak, hogy a háborús időkben a következő kongresszus ideje is bizonytalan.15 1 Mindez arra utalt, hogy a külügy felülkerekedhetett az egész projektet haszontalannak tartó álláspontjával. Az EISZ munkáját az államifjúsági vezetők személyes kapcsolataira és szakmai munkatársaikra hagyták, vagyis lényegében befagyasztották. Néhány munkacsoportja viszont megtartotta tervezett következő ülését. Magyarország is jelezte szándékát, hogy az általa vezetett munkacsoportnak ülést rendezzen 148 Luther an den Botschafter, Telegram, 12. Dezember 1942 - PAAA, R 27662, 144-145. 149 Hasonló veszélyekre hívta fel a figyelmet Gottlob Berger egy 1942. októberi, Himmlernek címzett írásában. Schaar, i. m. 332. 150 Aktennotiz über die Gründung des Europäischen Jugendverbandes für den Herrn Reichs­außenminister - PAAA, R 27650, 159-168.; Buddrus, Totale Erziehung, i. m. 796-797. 151 Vorgesehene Besprechungspunkte mit dem Generalkommando der GIL - BArch, NS 28/117, 28-30.; Buddrus, Totale Erziehung, i. m. 796.

Next

/
Thumbnails
Contents