Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Britz Pál: A bukás után. Barcza György hazai életének kezdete - és annak előtörténete VI/1325
1336 PRITZ PÁL nem túlságosan befolyásolják, és hogy nagy súlyt helyez diplomáciai viszonyaink zavartalanul folytatására."3 4 Azután a memoáríró Barcza majd nem csupán teljesen elfeledi a magyar külpolitikával való ily' lendületes azonosulását, hanem éppen az angol szempontok megértésével, a „minden tartását vesztett" magyar politika ostorozásával tűnik ki.3 5 A következő hetekben, amikor a német-brit konfliktus mind jobban kiterebélyesedett, 1941. január 30-án Cadogan terjedelmes levélben szegezte le (Barczán keresztül) Budapest számára, hogy nem volt köze az első bécsi döntés megszületéséhez,3 6 akkor sem változott meg a követ alapállása. 1940. december 22-től Sir Anthony Eden lett az új brit külügyminiszter, Barcza 1941. január 9-én tett nála bemutatkozó látogatást, s ez alkalommal is azon reményét fejezte ki a brit diplomácia új irányítójának, hogy „most már okultak a múlt tévedéseiből, és elismerik, hogy tartós béke csakis igazságon alapulhat, és hogy Duna-medencében Magyarország van hivatva azt a helyet ismét elfoglalni, amely őt megilleti." Jól jegyezzük meg tehát: 1941 elején, igencsak bőséggel a második világháború kirobbanása után, amikor a német-brit légi háború öldöklő küzdelmei már hónapok óta tartottak, a londoni magyar követ — akit memoárja alapján a közgondolkodás a korabeli magyar külpolitika horthysta politikai eliten belüli ostorozójaként tart számon — nem csupán azt a kemény magyar kritikát viszi tovább, mely szerint az angoloknak okulniuk kell(ene) „a múlt tévedéseiből (értsd: nem juttatták érvényre a békés revíziót - EE), és elismerik, hogy tartós béke csakis igazságon alapulhat és hogy Duna-medencében Magyarország van hivatva azt a helyet ismét elfoglalni, amely őt megilleti."37 Ha nem lenne ez kellőképpen világos, akkor ismételjük meg: a diplomata, a Külügyminisztériumnak jelentő Barcza György sem mérlegelte reálisan, hogy a második világháború, a német-brit légi háború ténye már régen felülírta a békés revízió programját, a jövőt a háború kimenetele szabja meg. Nem, ő is azok táborába tartozott, akik mélyen meg voltak győződve a Szent István-i Magyarország visszaállításának lehetőségéről és szükségességéről, 1941 elején még Barcza György is történelmi szükségszerűségnek tartja a Kárpát-medencei magyar szupremácia visszaállítását. Követi jelentés... A háborús Európában jelentéstételi kötelességének a londoni követ hónapokon át csak táviratokkal tudott eleget tenni. Január végén ellenben, amint írja: „biztos út"-ra tett szert3 8 , sort kerített a fentebb már említett, terjedelmes 34 DIMK y 504. sz. 35 Pritz 2011, valamint Id. a 32. sz. jegyzetben hivatkozott írásomat. 36 DIMK y 561.sz. 37 Uo. 543. sz. 38 Ez vélhetőleg azt jelentette, hogy nem külügyminisztériumi futár hozta a levelet. Ezért feltételezzük, hogy a levél közvetlenül Teleki Pál kezébe került, s hetekig nála is maradt.
