Századok – 2011

TÖRTÉNETI IRODALOM - Somogyi Győző: A szabadságharc katonái, Mária Terézia magyar katonái, Magyar hadizászlók (Ism.: Kemény Krisztián) V/1318

1318 TÖRTÉNETI IRODALOM közreadásra. Zrínyi Péter bán ingóságainak jegyzéke például kétségkívül nagy érdeklődésre tarthat számot, de elsődlegesen a művészettörténészek részéről. Hiányérzetet kelt ugyanakkor az 1696. évi nádori portaösszeírás mellőzése, jóllehet ennek adatsorai mind a társadalom-, mind a gazdaságtörténet kutatói számára megkerülhetetlenek. Közlésre kívánkozott volna az a részletes, a Zala Megyei Levéltárban őrzött, 1639. évi szolgabírói jelentés is, amely a muraközi katonaparaszti szervezet létezésének első bizonyítékát adja, nevezetesen azáltal, hogy tételesen felsorolja a hajdúsított településeket. A kötet vitathatatlan érdeme viszont, hogy közreadja Zrínyi Miklós és Péter 1638. évi osztálylevelét, amely — érthetetlen okokból — kimaradt a Monumenta Zrínyiana kiadványból, jóllehet annak adatai a kötet bevezető tanulmányának sarokszámait jelentették. A recenzensnek a munka hasznossága és kétségbevonhatatlan erényei mellett — a jobbítás szándékával — szóvá kell tennie annak esetleges hiányosságait is. Ezek sorába kívánkozik néhány tárgyi tévedés, mindenekelőtt a közölt források keletkezési körülményeit bemutató fejregeszták esetében. Példának okáért a 2. szám alatt megjelent dokumentum valóban Maria Sophia Löbl ékszereit, ezüstneműit és készpénzét veszi számba, ám ő nem Zrínyi Péter, hanem a költő és hadvezér Miklós özvegye volt. A 13/7. sorszám alatti jelentés a szövegösszefüggés alapján véleményem szerint a Rákóczi-szabadságharc időszakában, 1705 körül keletkezett, tehát jóval később — a feltehetően rossz levéltári elhelyezés okán feltüntetett — 1694. évi időpontnál. A bevezetőben előforduló kisebb pontatlanságok sorában említhető, hogy Zrínyi Miklós nem 1644-ben, hanem csak a rákövetkező év őszén nyerte el Zala (és Somogy) vármegyék főispáni tisztét (15. o.). Az egyetlen térképvázlat (486. o.) feliratának tanúsága szerint a Muraköz 16. századi településállományát jeleníti meg, valójában azonban az úrbérrendezés időszakának viszonyait tárja elénk. Mindezen kisebb hiányosságokat azonban elhomályosítja az a tény, hogy egy időtálló és nagy haszonnal forgatható forráskiadvány került a közgyűjtemények polcaira, amely a Monumenta Zrínyiana köteteivel együtt megkerülhetetlen forrásbázis a Magyar- és Horvátország 16-18. századi történetével foglalkozók számára. A társadalom- és gazdaságtörténet kutatói mellett ráadásul a művészettörténészek és várkutatók érdeklődésére is számot tarthat, határainkon innen és túl. A kötet készítőinek gondosságát dicséri, hogy — a potenciális felhasználók igényeihez igazodva — a cím mellett a bevezető tanulmányt, a források fejregesztáit és a mutatókat nemcsak német, hanem horvát nyelvre is lefordították. Végh Ferenc Somogyi Győző A SZABADSÁGHARC KATONÁI, MÁRIA TERÉZIA MAGYAR KATONÁI, MAGYAR HADIZÁSZLÓK CSEK Kiadó és a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Bp. 2011. 152 o., 116 o., 124 o. „Magyar Hadviselet" címmel új, hiánypótlónak számító hadtörténeti könyvsorozat indult útjára 2011 tavaszán a megjelenő első három kötettel. A Ságvári György által szerkesztett, tíz kötetre tervezett sorozat korszakos és tematikus bontásban kísérli meg bemutatni a nagyközönség számára a mindenkori magyar haderőt. Nemcsak az egyes korok hadseregének szervezete és felépítése kerül ismertetésre, hanem a különféle magyar alakulatok katonáinak fegyverzete, felszerelése és ruházata is bemutatásra kerül. A kötetek tanulmányait az egyes korszakok ismert hadtörténész - és hadviselet - szakértői jegyzik, míg a könyvek nagy részét alkotó — az egykori katonákat a ma emberéhez közel hozó — kiváló rajzokat pedig Somogyi Győző grafikusművész készítette. Az elsőként megjelent kötet az 1848-49-es szabadságharc katonáit mutatja be, és mintegy hasonmása az 1986-ban kiadott, Barcy Zoltán és Somogyi Győző által írott munkának, amely „A szabadságharc hadserege" címet viselte. A mostani mű a korábbi kötet tematikus bontását követve ismerteti a honvédsereg felépítését. Az egyes alakulattípusokat bemutató tanulmányok most Hermann Róbert nevéhez fűződnek, aki a legújabb kutatások eredményei alapján minden eddiginél pontosabb képet rajzol a rövid idő alatt felállított, mégis a kor színvonalát elérő honvédségről. A forradalom és szabadságharc tömör összefoglalója után először a magyar hadsereg alapját képe-