Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Rab Virág - Tóth Imre: Kánya Kálmán és Európa gazdasági újjáépítése. A Közép-Európa gondolat Der Neubau Europas. Egy ismeretlen kézirat I/117
KÁNYA KÁLMÁN ÉS EURÓPA GAZDASÁGI ÚJJÁÉPÍTÉSE 129 pacifizmus „lejtőjén" egyre lejjebb csúszó birodalom"4 9 távolságtartását Magyarországtól, majd a német vezetés élénkülő figyelme és a — válság miatt az addigiaknál is fontosabbá váló — gazdasági kapcsolatok alakulása között megmutatkozó ellentmondást. Nem adott okot a derűlátásra, vagy legalábbis ellentmondásos hatással volt rá a versailles-i rendszert tagadó, erőt sugárzó, egyúttal a békés revízió ügyét nemzetközi téren lejárató és agresszivitásával veszélybe sodró Hitler-féle irányzat megerősödése sem. A német belpolitika 30-as évek eleji változásait, Hitler menetelését a hatalom felé — mint azt már említettük — egyre nagyobb idegenkedéssel fogadta.5 0 A nácik mentalitása, tömegekre ható politikája kezdettől ellenszenves volt számára. Nincs okunk cáfolni azokat a forrásokat, melyek szerint egyre többet hangoztatta visszavonulását, annak ellenére, hogy ambícióit még nem látta kiteljesedettnek. Még mindig meglévő becsvágyának — és néhány pártfogója, köztük elsősorban Kozma Miklós közbenjárásának — köszönhetően a 64 éves diplomata 1932 decemberében megállapodott Gömbös Gyula miniszterelnökkel arról, hogy elvállalja a külügyminiszteri posztot. Kéziratban fennmaradt dolgozatát már külügyminiszterként vetette papírra, feltételezésünk szerint a hivatalba lépését követő évben. A munka utolsó fejezetében — mint korábban írtuk — az európai és a közép-európai kooperáció kérdését állítja vizsgálódásának középpontjába. Európa gazdasági újjáépítése A két világháború közötti időszakot a gyakorlatban mind politikai, mind gazdasági értelemben az elzárkózás jellemezte. Ám a szakemberek, olykor a politikusok agytekervényei azért mozogtak: az együttműködést szorgalmazó integrációs, föderációs tervek, elképzelések és törekvések sem hiányoztak a korszakbeli publikációk sorából; néha a politikai kommunikáció palettáján is megjelentek.5 1 Elvétve a reálfolyamatokban is előfordultak integrációs tendenciák. Az együttműködés eszméjére épülő elképzelések legfőbb jellemzője a sokféleség volt. Különböztek egymástól aszerint, hogy szerzőik milyen szintű és mekkora egységben (kisebb regionális, páneurópai, világméretű együttműködésben) gondolkoztak, s aszerint is, hogy mikor, milyen gazdasági, politikai körülmények kö-49 Kánya fordulata 1928. február 10-i jelentésében. MOL K63. 1928-21/43. 177.cs. fol. 33. 50 Lásd 16. sz. lábjegyzet. 51 Ezek közül a gazdasági együttműködésre (illetve arra is) vonatkozó elképzelések, tervek áttekintése és elemzése számos új kutatással gazdagodott az elmúlt évek során. Közülük csupán néhány egyéni szempontokon alapuló munkát emelünk ki: Adám Magda: Tervek a dunai államok együttműködésére. In: Békétlen évtizedek 1918-1938. Tanulmányok és dokumentumok a magyarcsehszlovák kapcsolatok történetéből a két világháború között. Budapest, 1988. Szerk. Szarka László.; Bckker Zsuzsa: Az Európa-gondolat Hantos Elemér gazdaság- és pénzpolitikai koncepciójában. In: Válságos idők tegnap és ma. Pénz és gazdaság a 19-21. században. Szerk. Rab Virág. Pécs, 2009. 31-52.; Bóka Eva: Az Európai egységgondolat fejlődéstörténete. Napvilág Kiadó, Budapest, 2001; Diószegi László: Gazdasági egyesítési tervek a Duna-medencében az 1929-1933-as világgazdasági válság időszakában. In: Integrációs törekvések Közép- és Kelet Európában a 19. és a 20. században. Teleki László Alapítvány, Budapest, 1996. 63-103. Szerk. Romsics Ignác.; Gyarmati György: A revízió alternatívája i. m.; Ormos M.: Közép-Európa i. m.; Ormos M. : A világválság i. m.; Pallai László: A közép-európai egységtörekvések egy elfeledett magyar képviselője: Hantos Elemér (1881-1942), Debreceni Szemle, 1996. 4. szám, 581-590.
