Századok – 2011

TÖRTÉNETI IRODALOM - Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században (Ism.: Bagi Zoltán) V/1283

TÖRTÉNETI IRODALOM 1283 vállalkozók a kora újkor folyamán végig a szolgáltatás színvonalának növelésre törekedtek. Rávették V Károlyt, hogy a nagyközönség előtt is nyissa meg a postát, a postautak mentén fogadókból álló hálózatot szerveztek, 1705-ben elindították az első postakocsi-járatot, és mindent elkövettek, hogy biztosítsák a posta gyorsaságát, megbízhatóságát, kényelmét. II. Rudolf 1597-ben hivatalosan is birodalmi postává (Reichspost) emelte a Taxis-féle szolgáltatást, amely innentől használhatta a kétfejű sas szimbólumot. A harmincéves háború után a jelentősebb protestáns fejedelmek is létrehozták az elsősorban őket szolgáló helyi postájukat, ami egyrészt töredezettebbé tette a postahálózatot, viszont sokkal sűrűbb helyi hálózat kialakulásához vezetett. A kötet zárótanulmányában Barbara Stollberg-Rilinger a hűbéradományozási ceremóniák példáján mutatja be a rituálék szerepének jelentőségét a Német-római Birodalomban. A szerző abból a szociológiából kölcsönzött gondolatból indult ki, amely szerint minden politikai és társadalmi rendnek szüksége van a külvilág felé történő vizuális megjelenésre, éppen ezért a szimbólumok és rituálék jelentős alkotóelemei a politikai szervezetnek. Mivel a birodalom egyben egy hűbéri rend is volt, legfelül a császárral, a hűbéradományok megerősítése például az új császár trónra lépésekor a birodalom rendjének megerősítését jelentette. A ceremóniák, amelyeknek a kora újkor elején lényeges része volt a felek személyes jelenléte, a császári hatalmat mint a birodalmon belüli legitim hatalom forrását jelenítették meg. A vesztfáliai béke után, főleg 18. században a jelentősebb birodalmi rendek, akik szuverén hatalmukat akarták hangsúlyozni, előbb a személyes megjelenés, majd a ceremónia egyre több eleme alól próbáltak kibúvót szerezni. Éppen ezért bizonyos értelemben II. József (1765-1790) volt az, aki a birodalom fejét és tagjait összekötő kapcsot felbontotta, amikor 1788-ban a világi invesztitúra ceremóniáját eltörölte. A könyv a konferencia után jelentős késéssel jelent meg, de érdemes volt várni rá. A kötet kiváló szerzőgárdájának tanulmányai jól összegzik a Német-római Birodalom kora újkori történetére irányuló kutatások legújabb eredményeit (amiben támaszkodnak a konferencia óta megjelent szakirodalomra is), rámutatnak a vitás pontokra, és témafelvetéseikkel vázolják a következő évek főbb kutatási irányvonalait. Az sem mellékes, hogy a tanulmányok nyelve angol, ami lehetővé teszi, hogy egy szélesebb (szakmai) közönség szerezzen szakszerű és alapos ismereteket a 16-18. századi Német-római Birodalomról. Vajnági Márta Pálffy Géza A MAGYAR KIRÁLYSÁG ÉS A HABSBURG MONARCHIA A 16. SZÁZADBAN (História Könyvtár: Monográfiák 27.) História - MTA Történettudományi Intézet, Bp. 2010. [Változatlan utánnyomás. Bp. 2011.] 564 o. A Magyar Királyság történetében a „rövid" 16. század, azaz az 1526. évi mohácsi csatától az 1608. évi pozsonyi diétáig terjedő mintegy nyolcvan esztendő az egyik legfontosabb sorsfordító időszaknak tekinthető, amelynek hatásai 1918-ig, illetve napjainkig érezhetőek. A 14-15. században még mind területét (320.000 négyzetkilométer), mind lakosságszámát (3,3 millió), mind pedig politika-gazdasági lehetőségeit tekintve Közép-Európa meghatározó középhatalmának számító késő középkori állam a mohácsi vereséget és Buda elestét követően új kihívásokkal kellett, hogy szembenézzen. Az Oszmán Birodalom expanziójának és Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg magyar királlyá koronázásának köszönhetően a királyság három részre szakadt és két egymással vetélkedő nagyhatalom frontvonalává vált. Pálffy Géza előbb MTA doktori disszertációjában (2008), majd az ebből készült monográfiában arra vállalkozott, hogy a Szent István-i birodalom Habsburg Monarchiához csatlakozott része és jogutódja, a Magyar Királyság 16. századi működését a Habsburg-államkonglomerátumban elfoglalt helyét és szerepét, valamint kapcsolatrendszerét újszerűen és hitelesen ábrázolja. (A most ismertetett műnek létezik egy angol nyelvű, a nemzetközi szakközönség számára készült, rövidített változata is, amely The Kingdom of Hungary and the Habs-