Századok – 2011
DOKUMENTUMOK - Csorba György: Berzenczey László kütahyai emlékirata V/1253
1258 CSORBA GYÖRGY Állítása szerint június 30-t követően Erdélybe sietett, azonban nem fogalmaz világosan, hogy ő maga merre fordult rneg a szabadságharc bukásáig; egyedül Besztercét említi forrásunkban. Meneküléséről azonban újra részletesen írt. Erdélyt elhagyva Szatmár, majd Ugocsa megyében talált menedéket, ahol 1849 októberében Akliban, Kovács Lajosnál bujkált egy ideig.2 2 Innen ismét visszatért Szatmárba, majd Erdélyben bujdosott, végül kalandos körülmények között Moldva felé hagyta el az országot és december 23-án csatlakozott a magyar emigráció sumlai táborához.2 3 Bár a törökországi tartózkodás alatt végig Kossuth hívének számított, Kütahyában már a Perczel-testvérekkel is intenzív kapcsolatot ápolt.2 4 1850 májusában Kossuth útján kért Canning konstantinápolyi angol követtől indiai útlevelet, hogy a „magyar faj' eredete után kutasson; kérését Palmerstonnak küldték tovább, ám a választ nem ismerjük.26 Berzenczey végül Kossuthtal együtt hagyta el a törökországi emigrációt és kelt át az Egyesült Államokba, onnan pedig megindult első nagy utazására, amely során Kínába, majd Szingapúron keresztül Kelet-Indiába utazott, s onnan tért vissza Egyiptomon át az Oszmán Birodalomba.26 1858-ban folyamodott először amnesztiáért, amit akkor elutasítottak. A törökországi emigrációban ekkoriban már zavaros fejűként írták le.2 7 Annak ellenére, hogy az osztrák hadbíróság 1852. május 5-én távollétében halálra ítélte, 1862. június 17-én önként feladta magát a galaci osztrák konzulnál. Két hónap múlva azonban az uralkodó kegyelméből Klagenfurtba internálták, ahol Görgei Artúrral került jó viszonyba; a szabadságharcról folytatott vitáik eredményeképp írta meg az egykori fővezér a Gazdátlan levelek c. munkáját. Berzenczey 1867-ban hazatért, ahol előbb 1868 márciusában, majd 1869 októberében ismét Marosszék követének választották meg. Itthon nem tudott azonban nyugalomra lelni: felesége korai elvesztése, gyermekei szomorú sorsa, birtokai feldúlt állapota, a kiegyezést követő politikai élet saját szemszögéből kedvezőtlen alakulása, a hazatérését követően személyét ért fenyegetések és inzultusok politikai ellenfelei és a szászok részéről, valamint vállalkozásának tönkremenetele mind hozzájárulhatott idegrendszere meggyengüléshez. 1873-ban újra az őshaza keresésére indult Ázsiába - eredménytelenül, hisz semmiféle tudósi-szakmai háttérrel nem rendelkezett. Elborult elmével, élete utolsó hét évét Lipótmezőn töltve halt meg 1884. november 14-én.2 8 22 Magyarországi és erdélyi urak. Pállfy János emlékezései. 1939-ben sajtó alá rendezte Szabó T. Attila. 2007-ben kibővítette Benkő Samu. Bp. 2008. 55. 23 László Károly: Katonai életemből. Napló, 1848. szept. 25-e és 1851. szept. 10-e között. S. a. r., jegyz. és utószóval ellátta: Pordán Ildikó. Bp. 2001. 73 24 László K.: Katonai életemből i. m. 77. illetve passim; Perczel Miklós: Naplóm az emigratióból. Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattár. Quart hung. 3185. I. 248r. 25 Canning Kossuthnak, 1850. május 25. MOL R90 Kossuth Lajos iratainak időrendi sorozata. Kossuth-gyűjtemény I. 770. 26 Egyed A.: Berzenczey László 2004. i. m. 33. 27 Veress Sándor Dercsényinek, 1858. április 18., Galata. MOL P1590 Veress Sándor iratai 1. d. 4.t. 56. 28 Egyed Á.: Berzenczey László 2004. i. m. 33.; Görgei Arthur. Gazdátlan levelek. Pest. 1867.; Egyetértés 1884. november. 16.; Berzenczei L. \ Nyílt jelentés i. m. 1-13., 28.
