Századok – 2011
KISEBB CIKKEK - Guitman Barnabás: Adalékok Eck Bálint életéhez V/1245
1246 KISEBB CIKKEK 1508-ban,az ifjabb Rudolf Agricolával.3 1511-ben rövid időre Olmützbe utazott, ahol Augustinus Moravussal (1467-1513),4 a budai tudós társaság egyik jeles humanistájával került jó viszonyba, akihez néhány év múlva panegyricust is írt.5 Innen Krakkóba távozott, ahol 1513-ban baccalaureatusi címet szerzett az artes fakultáson, amivel — úgy tűnik — megelégedett, mert a források nem utalnak arra, hogy később a magiszteri fokozatot is elnyerte volna.6 A krakkói német bursában Eck együtt lakott Agricolával, akinek legtermékenyebb tanítványa volt, és akit a költői mesterségben — az utóbbi életrajzírója, Gustav Bauch értékelése szerint — túl is szárnyalt.7 Agricola 1514-ben Esztergomban, Bakócz Tamás érsek udvarában tűnt fel, ahol a káptalani iskola irányításával bízták meg, Eck pedig átvette mestere és barátja, azaz Agricola helyét a krakkói egyetemen, ahol magántanárként poétikát tanított a német diákságnak.8 3 Ifjabb Rudolf Àgricola életéről és jelentőségéről bővebben 1. Gustav Bauch: Deutsche Scholaren in Krakau in der Zeit der Renaissance 1460 bis 1520. In: Jahresbericht der schlesischen Gesellschaft für vaterländische Kultur, III. Abtheilung. Geschichte. 1900. Breslau 1901. 68-69.; Uő: Rudolf Agricola Junior. Breslau 1892.; Uő: Rudolf Agricola. In: Allgemeine Deutsche Biographie. Bd. XLV Leipzig 1900. 709-710. 4 Augustinus Moravusról 1. Gustav Bauch: Valentin Eck und Georg Werner. Zwei Lebensbilder aus der Zeit der Besitzgreifung Ungarns durch die Habsburger. Ungarische Revue 14. (1894) 40-57., itt: 44. 5 Valentini Eckii Philyripolitai panegyricus in laudem praestantimi viri doctoris Augustini Moraui etc. aeditus. Cracoviae. Bauch, G.: Valentin Eck i. m. 44. 6 Bauch, G.: Valentin Eck i. m. 41^2.; Skoviera, D.: Bardejovcan i. m. 22. 7 Bauch, G.: Valentin Eck i. m. 42. 8 Uo. Ehhez kapcsolódóan jelent meg Krakkóban, 1515-ben egyik legjelentősebb műve, nevezetesen költészettana, amelynek közvetlen előképe a tübingeni tanár, Heinrich Bebel (1472-1518)9 Ars versificandi carminum]& volt.10 Pénzügyi helyzete ekkor még — úgy tűnik — kiegyensúlyozatlan volt, mivel a könyv egyik elégiájában az egri püspökhöz, Csaholyi Ferenchez (tl526) fordult anyagi támogatásért, hogy szegénysége miatt felhalmozott adósságait ki tudja fizetni.1 1 1521-ben és 1539-ben újra kiadta verstanát, immár a bártfai fiataloknak ajánlva azt. E mű a későbbiekben meghatározóvá vált a térség 16-17. századi újlatin költészetének alakulásában.1 2 Eck 1516-ban a pestistől való félelmében elhagyta Krakkót. A budai királyi udvart ismerő befolyásos magyarországi barátai, Kassai Antoninus János (1499 körül-1563?) és Piso Jakab (1470 körül-1527) ajánlották Thurzó Elek (1490-1543) kamarás figyelmébe, aki 1517-ben Magyaror-9 Heinrich Bebel paraszti származását mindvégig tudatosan vállaló német humanista, költő, tübingeni egyetemi tanár volt. Derűs történetei (Facetiae, 1508-1514) komoly hatással voltak Európa népeinek anekdotakincsére. Ludwig Geiger: Bebel, Heinrich. In: Allgemeine Deutsche Biographie. Bd. II. Leipzig 1875. 195-199. 10 Valentini Eckij Philyripolitani de arte versificandi opusculum, omnibus studiosis, ad poeticám anhelantibus: non tam iucundum quam frugiferum. Cracoviae Angler 1515. Marta Fata: Humanistische Einflüsse oberdeutscher und melanchthonischer Provenienz im ungarischen Bartfeld. In: Humanismus in Ungarn und Siebenbürgen. Hrsg. Ulrich Andreas Wien. Köln-Wien 2004. 155-172., itt: 159. Kritikai szövegkiadása: Skoviera, D.: Bardejovcan i. m., ill. újabban magyar válogatás belőle: „Margarita poetica" i. m. 167-174. 11 Bauch, G.: Valentin Eck i. m. 44. 12 Uo. 42.; Skoviera, D.: Bardejovcan i. m. 23.; Fata, M.: Humanistische Einflüsse i. m. 159.; „Margarita poetica" i. m. 167-169.
