Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Ballabás Dániel: Főnemesi rangemelések Magyarországon a dualizmus korában V/1215
FŐNEMESI RANGEMELÉSEK MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS KORÁBAN 1229 (A három magyar hercegi rangot szerzett személy közül Lónyay Elemér 1917-ben összesen 1720 koronát küldött Bécsbe a felmerülő költségekre.4 8 ) A hivatalosan fizetendő díjak mellett a kortársak tudni vélték azt is, hogy a jelöltnek mélyen a zsebébe kell nyúlnia ahhoz, hogy neve egyáltalán szóba kerüljön a rangemelésre felterjesztettek között. Bánffy Dezső miniszterelnöksége idején — legalábbis az egyik ellenzéki képviselő szerint — nyíltan beszélték és tudták a képviselőház folyosóján, hogy mi az ára a grófságnak, báróságnak, nemességnek és egyik-másik rendjelnek.1 9 A Magyarország című lap pedig egyenesen úgy értesült, hogy a grófi és bárói címek után 600000 forint folyt be legutóbb a Szabadelvű Párt választási kasszájába.5 0 A díjak (esetleg az illetékes személyek) lefizetése után — a beküldött anyakönyvi kivonatok alapján — megállapították a kedvezményezettek körét,51 majd a belügyminiszter által jóváhagyatott címerterv kézhezvételét követően kiállították a diplomát. Hogy ez mennyi időt vett igénybe, azt jelenleg csak néhány kiragadott példával tudjuk illusztrálni. Az 1883. december 27-én kelt uralkodói elhatározással grófságra emelkedett Tisza Lajos 1884. április 26-án vette át diplomáját.5 2 Burián Istvánt 1900. március 5-én emelte bárói rangra a király, oklevelét pedig 1900. október 2-án kapta kézhez.5 3 Kornfeld Zsigmond 1909. február 22-én kapott bárói címet, míg utódai a diplomát 1910. február 26-án vették át — ő maga időközben elhunyt.54 Lónyay Elemér hercegi címe esetében az egyes mozzanatok is jól nyomon követhetők a minisztériumi iratokban: IV Károly 1917. január 28-án adta ki legfelsőbb elhatározását, a kifogástalannak talált címertervre április 9-én került rá a belügyminiszteri jóváhagyás, a postai pecsét szerint május 12-én érkezett meg Bécsbe a diplomáért fizetett összeg, július 4-én pedig már arról értesítették Lónyayt, hogy oklevelének kiállítása folyamatban van, elkészülte az ősz folyamán várható. Ezt a határidőt azonban — úgy tűnik — nem tudták tartani, mert még 1918. február 5-én is azzal bíztatták az egyre türelmetlenebb herceget, hogy az uralkodó már aláírta a diplomát és napokon belül átvehető lesz.5 5 E néhány példa alapján tehát az oklevél akár négy hónap alatt is elkészülhetett, de adott esetben egy évet is várni kellett rá. Bár „közjogi gyakorlatunk értelmében, a nemesi rang, előnév, címer adományozás ... ténye az ünnepélyes alakú királyi oklevél kiállításával tekinthenoha a Király Személye Körüli Minisztérium archívumának 1961-ben megjelent repertóriuma szerint az 1898 utáni nyilvántartások is rendelkezésre állnak — nem találták meg a kérdéses köteteket. 48 MOL K 20 - Király Személye Körüli Minisztérium - Elnöki iratok 1917/159. 28., 39. 49 Képviselőházi Napló 1896. XIII. 183. 50 Magyarország, 1898. december. 25. 3. 51 A főnemesi diplomába mindig beiktatták az adományos törvényes gyermekeinek nevét is. Mivel ezek egyébként is örökölték volna apjuk főnemesi címet, talán nem annyira a jelenlétüknek, mint inkább egyes gyermekek esetleges hiányának lehetett — kirekesztő jelleggel — jelentősége. Ifjabb Csávossy Gyula például valami miatt nem volt felsorolva apja 1904-es bárói oklevelében, ezért 1910-ben az uralkodó egy újabb diplomában teijesztette ki rá az apa bárói címét és főrendiházi tagságát. — MOL K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium - Királyi könyvek LXXI. kötet 512-515, LXXII. kötet 574-576. 52 MOL K 20 - Király Személye Körüli Minisztérium - Elnöki iratok 1883/1433. 2., 11. 53 MOL K 20 - Király Személye Körüli Minisztérium - Elnöki iratok 1900/274. 12. 54 MOL K 20 - Király Személye Körüli Minisztérium - Elnöki iratok 1909/364. 22. 55 MOL K 20 - Király Személye Körüli Minisztérium - Elnöki iratok 1917/159. 14., 18., 28-29., 34.
