Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Ferenc: Magyar ügynökök a francia király szolgálatában Kelet-Európában az orosz-osztrák-török háború korában (1736-1739) V/1183
MAGYAR ÜGYNÖKÖK A FRANCIA KIRÁLY SZOLGÁLATÁBAN... 1201 arra lennének kíváncsiak, hogy az esetleg teljesíthetetlen orosz feltételek esetén miként viszonyulna a francia diplomácia a háborúhoz. A kérdésre adandó válaszban a francia diplomáciát képviselő nagykövet hathatós diplomáciai eszközöket ígért a béke eléréséhez, de a katonai segítséget teljességgel kizártnak tartotta. Az utasítások kitértek a tárgyalások titkosságának megőrzésére, az óvintézkedésekre és Tóth esetleges újabb közvetítő jellegű krími konzuli kinevezésének felajánlására is.6 2 Tóth András végül csak 1737. január 13-án tudott elindulni a nagyvezír táborába, és megérkezésekor éppen egy ünnepség (hajrám) fogadta, amely tovább lassította küldetésének végrehajtását. Villeneuve márki 1737. február 10-i levelében írt Versailles-ba először a Tóth által küldött hírekről. Ebben a magyar ágens azon véleményét közölte, mely szerint az oszmán miniszterek hajlanak a mielőbbi békekötésre, és ebben a tatár kán részéről sem várható ellenkezés, ugyanakkor az összegyűlt oszmán had, illetve a fővárosi lázadásra kapható csőcselék mindenképpen a háborút akarja, és tőlük még az oroszoknál is jobban félnek a Porta miniszterei.63 A nagyvezír táborában foglalkoztatták ez idő tájt a szintén magyar származású, már említett Ibrahim Müteferrikát, akinek nevét a könyvnyomtatás törökországi bevezetése tette leginkább ismertté, illetve aki II. Rákóczi Ferenc mellett folyatott diplomáciai tevékenysége miatt is ismeretes a magyar történetírásban. A későbbiekben az ő eredményes közreműködése is hozzájárult a törökországi magyar ügynökök sikereihez.6 4 Villeneuve márki február 18-i levelében már újabb információkkal szolgálhatott a versailles-i udvar számára Tóth missziójával kapcsolatban, aki több miniszterrel is kapcsolatba lépett a béketárgyalás előkészületei során. Az oszmán miniszterek továbbra is ragaszkodtak Azov visszaszolgáltatásához és egyaránt számítottak a francia és császári közvetítésre az oroszokkal való megállapodás létrehozásában. A tárgyalások főszereplője a császári követ Leopold Talman volt, aki eredeti titkos utasításaival szemben valóban komolyan vette békítő szerepkörét, és már Azov visszaszolgáltatásával kecsegtette a török tárgyalókat.65 Időközben a francia ágensekhez csatlakozott a követségi tolmács (Delaria) is, aki Tóth mellett a titkos tárgyalások fő irányítója lett. A francia követ március 10-i levelében Tóthra hivatkozva jelentette, hogy az oszmán vezetés eltökélt a háború mellett, és folytatja az európai és ázsiai csapatok mozgósítását. Ugyanakkor a béketárgyalásokat sem adták fel a háborús felek, a legfontosabb vitás kérdés e tekintetben a tárgyalások helyének kijelölése volt. Az oroszok Ki-62 Uo. fol. 175. Részlet az utasítás 14. pontjából: „Si dans les conférences que M. de Totte aura avec les ministres de la Porte, ils luy témoignoient quelque incertitude sur la maniéré de penser de la nation Tartare par raport à la paix, et qu'il parussent de confience, il pouvoit leur dire qu'ayant été pendant quelques années en Crimée en qualité de consul de France, s'ils jugeoient que sa présence pût y etre de quelque utilité, il écrirait à M. l'ambassadeur pour luy demander la permission d'y retourner, et même une nouvelle patente de consul du roy. Au reste il faut que M. de Totte au sortir des conférences qu'il aura avec les ministres, nous écrive exactement tout ce qui s'y sera passé, et qu'il expedie à cet effet un des janissaires que nous luy donnons pour l'accompagner." 63 Uo. fol. 186-187. 64 L. a 17-18. jegyzeteket. 65 BNF, Ms. Fr. 7181. fol. 192-193.
