Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Ferenc: Magyar ügynökök a francia király szolgálatában Kelet-Európában az orosz-osztrák-török háború korában (1736-1739) V/1183
MAGYAR ÜGYNÖKÖK A FRANCIA KIRÁLY SZOLGÁLATÁBAN... 1189 csak hosszadalmas kerülőutakon lett volna lehetséges. A tengeri út előnyei ugyanakkor diplomáciai szempontból is megmutatkoztak. A császári diplomácia helyzeti előnnyel rendelkezett a konstantinápolyi diplomáciai levelezés lebonyolításában, mivel a Bécsen keresztül haladó postaútvonalak révén szinte az összes európai diplomáciai futárszolgálat a császári hatóságok ellenőrzése alá került. így az itt áthaladó levelezés jelentős részét sikerült megszerezniük, és a császári titkos diplomáciai rejtjelmegfejtő irodáiban napvilágra kerültek az oszmán ügyekkel kapcsolatos különféle államtitkok. Ezáltal a császáriak az európai hatalmak diplomáciai tevékenységéről elsőrangú információkkal rendelkeztek. A tengeri úton tehát biztonságosabban lehetett lebonyolítani a konstantinápolyi francia követ és a versailles-i udvar közötti levelezést.2 0 Tóth András krími küldetései (1733-1735) A franciaországi magyar emigránsok közül többen, például Bercsényi László és Tóth András, még II. Rákóczi Ferenc életében többször is megfordultak az Oszmán Birodalom területén. Elsősorban magyar újoncokat kerestek a franciaországi huszárezredek számára.2 1 Természetesen kiküldetésük célja nem korlátozódott kizárólag a toborzásra, hiszen a rodostói magyar emigrációra vonatkozó titkos feladatokat is kaptak. Bercsényi László soha nem mondott le arról, hogy egyszer seregek élén visszatér Magyarországra, és minden követ megmozgatott terve végrehajtása érdekében. Leginkább a két magyar emigráció egyesítését tartotta a szeme előtt, és igyekezett minél több rodostói magyart toborozni 1720-ban alapított franciaországi ezredébe.2 2 Noha a szemtanú Mikes Kelemen szerint e terve eredeti elképzelésének teljesen megfelelően nem sikerült, sok Törökországban rekedt magyart szállított át Franciaországba.2 3 A lengyel örökösödési háború (1733-1738) elején franciaországi elfoglaltságai miatt huszárezrede őrnagyát, Tóth Andrást küldte a rodostói magyarok körébe toborzóútra, illetve a kapcsolatok ápolása céljából. Tóth András, Rákóczi hajdani szabadságharcosa2 4 jó néhány évet töltött török földön, mielőtt Franciaországba került volna, és így jól elsajátította a török nyelvet, valamint hasznos személyes kapcsolatokat épített ki a konstanti-20 Roider Jr., K. A.: Austria's Eastern Question, i. m. 7-13. 21 A konstantinápolyi francia követ, Bonnac márki is elősegítette az első magyar toborzásokat. Charles Schefer: Mémoire historique sur l'ambassade de France à Constantinople par le marquis de Bonnac, publié avec un précis de ses négociations. Paris 1894. 142. 22 Général Raymond Boissau: Rattky Hussards 1716-1741. (Première partie). Vivat Hussar 33. (1998) 16-17. 23 Mikes Kelemen így emlékezik meg erről 1721. szeptember 9-i levelében: „Édes Néném, azt már régen tudja kéd, hogy Bercsényi úrfi innét elrepült hajón még juliusban. Viszen magával mintegy háromszáz katonát, annak fele magyar, de a más fele Isten tudja hányféle nemzet; talán magok sem tudnák megmondani." Mikes Kelemen: Törökországi levelek - Mulatságos napok. Bukarest 1988. 64. 24 Rákóczi így ír róla az emlékirataiban: „Szeben ostroma közben Forgách [Simon] elküldte apródját, Tóth Andrást, jelenleg a francia hadsereg kapitányát, hogy Rabutinnál és feleségénél tisztelegjen." Rákóczi Ferenc: Emlékiratok. Bp. 1985. 160.; életéhez 1. Zachar J.: Idegen hadakban i. m. 221-229.
