Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Bilkei Irén: Megyei köznemesi társadalom a Mohács utáni évtizedekben. Zala megye negyedszázada a Habsburg-uralom kezdetén (1526-1550) V/1147
MEGYEI KÖZNEMESI TÁRSADALOM A MOHÁCS UTÁNI ÉVTIZEDEKBEN 1157 Érdemes megemlíteni még azt a hiteleshelyi oklevelekből is nyomon követhető tényt, hogy miként rendeződtek át 1526 után Zalában a nemesség birtokviszonyai. A főnemesség kicserélődése és birtokai Mohács utáni átrendeződése a század közepére a megyében is kimutatható. A középkortól a 17. század elejéig folyamatos birtoklás csak az alsólendvai Bánffy családnál mutatható ki. 1534-ben kihalt a Kanizsai család, birtokai a fiúsított Orsolya kezével Nádasdy Tamáshoz kerültek. 1540-ben Gáspárral kihalt a Csáktornyai Ernuszt család, muraközi birtokaikat házassággal a Keglevichek, majd Zrínyi Miklós szerezték meg. Niklas Graf zu Salm und Neuburg, I. Ferdinánd főhadparancsnoka a felsőlendvai Széchy Margittal kötött házasság révén jutott zalai és vasi birtokokhoz.61 A fentiek ismeretében érthető, hogy Török Bálint birtokai is fontos szereplői voltak a Mohács utáni zalai birtokmozgásoknak. Mint ismeretes, Ferdinánd király azzal a feltétellel bocsátott meg a török fogságba került nagyúr feleségének, Pemfflinger Katalinnak 1542-ben, hogy köteles a jogtalanul elfoglalt egyházi és világi birtokokat jogos tulajdonosaiknak visszajuttatni.6 2 A besztercebányai országgyűlés 1542 tavaszán törvényt hozott a hűtlenség miatt elvett birtokok visszaadásáról (1542. évi VI. tc.). Ennek hatására 1543-tól a zalai konventek oklevelei között is megjelentek az olyan mandátumok, amelyeket az eredeti tulajdonos birtokvisszaszerzési ügyében intézett a hiteleshelyhez a király vagy valamelyik más főméltóság.6 3 1540-ben Szapolyai János halálával megszűnt az a lehetőség, hogy a nemesség a két király valamelyikéhez szegődve a másik ellenében szerezzen birtokot vagy hivatalt, így az 1526 és 1541 közötti szinte áttekinthetetlen birtokmozgások lelassultak, a birtokviszonyok fokozatosan stabilizálódtak. Ez a folyamat Zalában is hasonlóan játszódott le, mint országos szinten.6 4 Nyugat-Magyarországon a birtokviszonyok rendeződését a Nádasdy, Zrínyi, Salm, Batthyány és Bánffy nagybirtokok létrejöttében a térség Habsburg-orientációjú politikai stabilizációja segítette elő.6 5 A század közepére a már jelentős tényezővé vált köznemesség számára pedig a birtokszerzést és a társadalmi felemelkedést a vármegyei hivatalvállalás, illetve a szervitori és a házassági kapcsolatok jelentették. A következő fejezetekben ezek lehetőségeit vizsgáljuk. A vármegyei nemesség hivatalvállalása Megyei szolgálat A mohácsi csatavesztés és a kettős királyválasztás korának anarchikus viszonyai, majd az ország három részre szakadása - jóllehet évszázadokra hatá-61 Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. I—II. (A MOL kiadványai. Forráskiadványok 16.) Bp. 1990. I. 9-11. 62 Bessenyei J: Török Bálint i.m. XXVII. 63 Bilkei I.: Regeszták II. 25. Nr. 209., 33-34. Nr. 228., 41. Nr. 245., 51. Nr. 267., 66. Nr. 303., 82. Nr. 339. 64 Vö. Bilkei I.: Zala megye nemessége i.m. 21-60. 65 Bariska István: Történeti kérdések a 16. századi Nyugat-Magyarországon. In: Nádasdy Tamás (1498-1562) i.m. 67-86.
