Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Bilkei Irén: Megyei köznemesi társadalom a Mohács utáni évtizedekben. Zala megye negyedszázada a Habsburg-uralom kezdetén (1526-1550) V/1147
MEGYEI KÖZNEMESI TÁRSADALOM A MOHÁCS UTÁNI ÉVTIZEDEKBEN 1153 Szeptember 10-én Szapolyai újabb parancsot intézett a konventhez, amelyben elrendelte, hogy Bakács Sándort iktassák be Sárkány Antal és Bernát birtokaiba Balazsér, Tormafölde és Dobri falvakban, amelyeket hűtlenségük miatt (ez alatt szintén a család Ferdinánd-pártisága értendő) vettek el tőlük.3 6 Az adományt biztosan Bánffy János eszközölte ki uralkodójánál Mohács mezei egykori megmentője számára. A következő több mint egy évtizedben az ország sorsát a két király pártharcai következtében kialakult anarchia jellemezte. Ezen az 1531. és 1532. évben tartott, ún. „királytalan" országgyűlések sem tudtak felülkerekedni, jóllehet azokon mindkét király hívei megjelentek, köztük zalai nemesek is.3 7 Az országos méreteket öltő zűrzavar annyiban befolyásolta Zala sorsát, amennyiben a korszak főszereplőinek pártváltoztatásaival együtt familiárisi körük is a két király egyikének vagy másikának körébe tartozott. A pártharcok néha még azonos családon belül is konfliktusokat okoztak. Jó példa erre a gersei Pethő família esete, amelynél a rezi ág Ferdinánd-párti volt, a tátikai pedig Szapolyai-párti.3 8 A történetíró Szerémi György szerint a családok ilyen megosztása olykor tudatosan történt: „Annyira jutottak a magyarok, akár a mágnások, akár a nemesek, hogy akinek már két felnőtt fia volt, szokásuk volt az egyiket Ferdinánd pártjára irányítani, a másikat János király pártjára. így jutottak ide a magyarok." - kommentálta keserűen a jelenséget.3 9 Zala megye és a Dunántúl nagy részének sorsát a kettős királyválasztás éveiben a továbbiakban Török Bálint és Nádasdy Tamás, illetve familiárisaik alakították. Enyingi Török Bálint 1525-ben kapcsolódott be a magyarországi belpolitikai küzdelmekbe Habsburg Mária királyné oldalán, karrierje a Kalandos Társaság tagjaként indult. 1527-ben egy éven belül mindkét királynak hűséget esküdött, és több más kortársához hasonlóan később sem bizonyult az állhatatosság mintaképének. 1529-1530-ban - saját érdekeit mindig szem előtt tartva - a Dunántúl nagy részét I. Ferdinánd hűségére térítette. A Habsburg király szolgálatában 1536 közepéig maradt, ezután Szapolyaihoz pártolt, majd annak halála után özvegyét és fiát szolgálta 1541. évi, ismert körülmények közötti, Buda alatti fogságba eséséig.4 0 Mindenesetre Török Bálint szerepe Zalában és az egész Dunántúlon mindig konfliktusokkal volt terhelt. 1534. november 30-án Thurzó Eleknek, Ferdinánd királyi helytartójának egy, a kapornaki konventhez intézett mandátumában említették, hogy Török a Somogy megyei Lad birtokot jogtalanul elfoglalta, jóllehet az birtokosztály (divisio) jogán rokonságából és familiárisai közül többeket illetett volna.41 36 Uo. 46. Nr. 58. 37 Pl. 1531, Bélavár: Máté kapornaki apát, Pethő Tamás, Hagymási János, Sárkány Bernát, Gyulaffy István: Magyar országgyűlési emlékek / Monumenta Comitialia regni Hungarae. I. 1526-1536. Szerk. Fraknói Vilmos. Bp. 1874. 313-315.; 1532, Kenese: a kapornaki apát, Choron András, Háshágyi Dénes, Botka Ferenc, Gyulaffy István, Lengyel Gáspár, Sitkei Boldizsár: uo. 348-350. 38 Bessenyei József: Enyingi Török Bálint. Bp. 1994. 143. Nr. 198. 39 Szerémi György. Magyarország romlásáról. Ford. Erdélyi László, átdolg. Juhász László, bev. Székely György. Bp. 1979. 196. - Az adatot Bessenyei Józsefnek köszönöm. 40 Bessenyei J.: Török Bálint i.m. IX-XX. 41 Bilkei /.: Regeszták I. 65-66. Nr. 99.
