Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Bilkei Irén: Megyei köznemesi társadalom a Mohács utáni évtizedekben. Zala megye negyedszázada a Habsburg-uralom kezdetén (1526-1550) V/1147
MEGYEI KÖZNEMESI TÁRSADALOM A MOHÁCS UTÁNI ÉVTIZEDEKBEN 1149 továbbra is az illetékes hiteleshelyhez kellett fordulnia, mert ott nemcsak írásba foglalták a jogügyletet, hanem annak hitelességét is szavatolták. A zalai köznemesség olvasás-írás ismeretéről a hiteleshelyi oklevelek meglehetősen szűkszavúan szólnak. Tárgyalt korszakunk határán túl, 1562-ben említi egy hatalmaskodási oklevél, hogy Deli Tamás (ismert tehetős köznemesi família tagja) isabori/isebori birtokáról a hatalmaskodók állatok, termények és ruhák mellett elvittek egy Bibliát (volumina Bibliorum), egy Calepinus-féle latin szótárt (dictionarium Calepini) és Guillelmus Parisiensis postilláját. A Biblia valószínűleg több köznemesi családban előfordulhatott már a 16. század közepén, de mind a latin szótár, mind a postilla esete, ha nem is egyedi, de ekkor még nagyon ritka. A könyvek meglétét a nemességnél a korabeli régészeti leletekben előforduló fém könyvsarkok is bizonyítják.8 Nem a tárgyalt korszak időbeli kereteit érinti, mégis érdemes megemlíteni, hogy a helyzet később is csak lassan változott, az írás és olvasás jelentős térhódításáról igazán csak a 17-18. században beszélhetünk.9 Az elmondottak alapján talán nem szükségesek újabb érvek annak bizonyításához, hogy a 16. század közepi magyarországi köznemesi társadalom vizsgálatához mekkora forrásértékkel bírnak a hiteleshelyi oklevelek. Az alábbiakban az 1526 és 1550 közötti korszak, azaz a Habsburg-uralom kezdetének zalai köznemessége lesz a vizsgálat tárgya a Mohács utáni hiteleshelyi oklevelek alapján. Zala megye nemessége a kettős királyválasztás pártharcaiban A két zalai konvent okleveleinek vizsgálatából az derült ki, hogy 1526 és 1541 között a pártviszályok ellenére mind a zalavári, mind a kapornaki konventben zavartalanul folyt a hiteleshelyi tevékenység.1 0 Az e tevékenység során keletkezett oklevelek meglehetősen pontosan - szinte napról-napra - megrajzolják a két király pártharcainak zalai lecsapódását, a megyei történések pedig kicsiben leképezik az ország históriáját. Ezenfelül - hála a szerencsés forrásadottságoknak - párhuzamosan vizsgálhatók mind Habsburg I. Ferdinánd, mind Szapolyai I. János király oklevelei, illetve a rájuk adott válaszok, valamint belőlük megismerhetők mind a korszak alább bemutatandó főszereplői, mind szervitoraik, a periódus úgymond mellékszereplői. Mint már szó volt róla, a korszak elbeszélő forrásaiban kevés a zalai adat.11 Azt, hogy a mohácsi csatavesztés híre hogyan és mikor jutott el a megyébe, pon-8 Bilkei Irén: A zalai köznemesség tárgyi kultúrája, életmódja a 16. századi hiteleshelyi oklevelek alapján. Levéltári Szemle 52. (2002: 1. sz.) 19. 9 Tóth István György: Mivelhogy magad írást nem tudsz... Az írás térhódítása a művelődésben a kora újkori Magyarországon.(Társadalom-és művelődéstörténeti tanulmányok 17.) Bp. 1996.; Uő: A latin, mint beszélt nyelv Magyarországon a 17-18. században. In: In memóriám Barta Gábor. Tanulmányok Barta Gábor emlékére. Szerk. Lengvári István. Pécs 1996. 339-352. 10 Bilkei /.: A zalavári és a kapornaki bencés konventek i.m. 94-95. 11 A korszak történetének mind a mai napig alapvető feldolgozása: Jászay Pál: A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. Pest 1846.; újabban: Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. (História Könyvtár. Monográfiák 27.) Bp. 2010. - a teljes régebbi irodalommal.
