Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Lázadó csordák - oktrojált alkotmány. Egy legenda története V/1117
LÁZADÓ CSORDÁK - OKTROJÁLT ALKOTMÁNY 1141 sza, gyorsan elő az összbirodalmi alkotmány béklyóival! S mindjárt a következő nap, március 4-én, az ifjú császár fellengős szózatának a kíséretében, kihirdettetett a kényszer-szabadság."97 Evidenciaként hivatkozott erre 1913-ban az összefüggésre a Függetlenségi Párt reprezentatív történeti kiadványa is.9 8 A magyar kutatók 1918-ig, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáig nem kutathatták a Haus-, Hof-, und Staatsarchiv, illetve az osztrák Kriegsarchiv (Hadilevéltár) iratanyagát. 1918 után már megvolt a lehetőség, de mivel óriási anyag nyílt meg hirtelen, érthető, hogy senki sem foglalkozott e biztosnak tartott hadijelentés keresésével. Steier Lajos, az autodidakta publicista — aki először próbálkozott meg az osztrák katonai iratanyag feldolgozásával — egyik munkájában ugyanakkor megjegyezte, hogy Windisch-Grätz 1849. március eleji, I. Ferenc Józsefhez intézett felség-előterjesztései kiáltó ellentétben állnak az olmützi alkotmányt bejelentő császári kiáltvány „gőgös és elbízott" hangjával, de ennél tovább nem ment.99 Berzeviczy Albert — aki az abszolutizmus korát feldolgozó munkájában a Haus-, Hof- und Staatsarchiv addig magyarok által nem kutatható minisztertanácsi és kabineti iratait használta fel — hosszan ismerteti az alkotmány születését. A kápolnai csatáról viszont csak annyit említ, hogy azt „az osztrák kormánykörök elhatározó győzelemként vették számba, úgy, hogy nemsokára komolyan fölmerült a terv, hogy a fiatal uralkodó Pestre fog utazni, onnan proclamatiót intéz a magyar nemzethez, mely bizonyára nem fog késni a forradalom ügyét végképp cserbenhagyni."100 Ennek ellenére a történeti „hagyomány" igen erősnek bizonyult: a nevezetes Hóman Bálint - Szekfü Gyula-féle „Magyar történet" vonatkozó részében Szekfű Gyula is úgy fogalmazott, miszerint „Windisch-Grätz győzelmi jelentése bátorította föl Schwarzenberget a márciusi alkotmány kiadására."101 Angyal Dávid viszont az iíjú Ferenc Józsefről a bécsi levéltári anyag és az osztrák szakirodalom felhasználásával írott kismonográfíájában az 1849. január 20-i minisztertanácsi határozat ismertetésével kezdi az oktrojált alkotmány bemutatását, a kápolnai csatáról pedig Windisch-Grätz elbocsátása kapcsán csupán annyit ír, hogy az „csak taktikai győzelem maradt."102 Érdekes módon, 1948-ban egy olyan összefoglaló is megjelent magyar szerző tollából, amely nem tételezett fel összefüggést a kápolnai csata és az olmützi alkot-97 Gracza György. Az 1848-49-iki magyar szabadságharcz története Bp. é. n. IV k. 582. Vö. Brankovics György. Az 1848/49-iki szabadságharcz története. Bp. é. n. 190. 98 Kovács János: A magyar szabadságharcz története. In: Politikai Magyarország II. Szerk. Szász József. Magyarország története Ferencz császár korától 1910-ig. Bp. 1913. 108., 114. 99 Steier Lajos: Az 1849-iki trónfosztás előzményei és következményei. Bp. é. n. 138-139. 100 Berzeviczy Albert: Az abszolutizmus kora Magyarországon. Bp. 1922. I. k. 6-71., 91. Az utóbbi állításnál általában hivatkozik a minisztertanács anyagára, de a kiadott jegyzőkönyvekben sem a kápolnai csatáról, sem a császár Magyarországra utazásának tervéről nincs szó. 101 Szekfű Gyula: Forradalom és szabadságharc. In: Hóman Bálint - Szekfü Gyula: Magyar Történet. V k. 2. bőv. teljes kiad. Bp. 1936. 429. 102 Angyal D.: Az ifjú Ferenc József i. m. 77-80., 85.
