Századok – 2011

TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Lázadó csordák - oktrojált alkotmány. Egy legenda története V/1117

LÁZADÓ CSORDÁK - OKTROJÁLT ALKOTMÁNY 1121 Noha Springerre támaszkodott — például éppen a Kremsierben történtek leírásánál — a kápolnai csata és az oktrojált alkotmány közötti összefüggést nem említi Walter Rogge néhány évvel később megjelent műve. Ebben csupán arról olvashatunk, hogy „az állítólagos kápolnai győzelem" néhány napra helyreállította Windisch-Grätz renoméját Bécsben, de visszahívása már csak hetek kérdése volt.14 Az első Schwarzenberg-kormányban egy ideig államtitkárként működő, a kremsieri parlamentben a kormányt támogató Johann Alexander Reifert képviselő hat kötetben írta meg az 1848. október 6-i bécsi forradalom és az oktrojált alkotmány kibocsátása közötti öt hónap történetét, ebből három kötet kimondottan a magyarországi téli hadjáratot és az oktrojált alkotmány létrejöttét tekintette át. Helfert közel 40 oldalon ír a kápolnai csatáról, s közel 100 oldalon az oktrojált alkotmány kibocsátásáról és annak következményeiről. Noha igen jól ismerte a korszakra vonatkozó emlékiratokat és szakirodalmat, s nagy kéziratos anyagot is használt, sőt, bizonyos szereplőket személyesen kérdezett ki, sehol nem utal arra, hogy a kápolnai csata eredményének bármiféle hatása lett volna az Olmützben és Kremsierben történtekre.15 A bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv (Házi, Udvari és Állami Levéltár) anyagát is hasznosító Heinrich Friedjung szerint Kápolnánál „Windisch-Grätz csekély hadvezéri adottságai ellenére, megmutatkozott az osztrák katonák megerősített harci fegyelmének fölénye, olyannyira, hogy nem csupán Bécsben tűnt úgy, hogy vége lesz a felkelés erőinek. Nyugat-Európában túlzó jelentések adták tudtul a császári fegyverek győzelmét, olyannyira, hogy feltételezték, azok előbb-utóbb szétűzik a debreceni forradalmi országgyűlést." Friedjung ugyanakkor elsősorban a kremsieri parlament alkotmánytervének elkészültével magyarázza a kormányzat lépéskényszerbe jutását, az oktrojált alkotmány kibocsátását és a parlament szétűzését.16 A „csatának alig nevezhető" kápolnai összecsapásnak tulajdonítja az oktrojált alkotmány kibocsátását Spiridion Gopcevic fulminánsan Ferenc József-ellenes (s ezt némi magyarellenességgel vegyítő), a pamflet és a népszerű történetírás nűsíthető, hogy mid Klapka, mind Wilhelm Riistow munkáját forgatta, s ezt az állítást tőlük vehette át. Springerre 1. Wolfgang Häusler: Anton Heinrich Springer - der Historiker des Kremsierer Reichstags. In: Der Reichstag von Kremsier 1848-1849 und die Tradition des Parlamentarismus in Mitteleuropa. Sammelband mit Beiträgen der gleichnahmigen internationalen Konferenz veranstaltet im Rahmen der Feierlichkeiten anläßlich des 150. Jahrestages des Reichstages von Kremsier, 14.-16. September 1998 in Kremsier / Kromerizsky snëm 1848- 1849 a tradice parlamentarismu ve stredni Evropë. Sbornik prispevku ze stejnojmenné mezinárodní konference konan v rámci oslav 150. vyroci fiského snëmu v Rromerízi 14.-16. zári 1998 v Kromefízi. Kremsier/Kromeríz 1998. 255-266. 14

Walter Rogge: Oesterreich von Világos bis zur Gegenwart. Leipzig-Wien 1872. I. k. 121. A Kremsierben történtek leírását 1. 75-88. 15 Josef Alexander Helfert: Der ungarische Winterfeldzug und die octroyirte Verfassung. III. k. (Geschichte Oesterreichs vom Ausgange des Wiener October-Aufstandes 1848. IV/3.) Prag-Leipzig 1886. 150-191., 319-420. Helfert használta pl. Alexander Hübner báró csak 1891-ben megjelent emlékiratát is. 16 Heinrich Friedjung: Österreich von 1848 bis 1860. Erster Band. Die Jahre der Revolution und der Reform 1848 bis 1851. Stuttgart-Berlin 1908. 134., 150-165.