Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Poór János: Egy abbahagyott vita. A magyar jakobinusokról V/1057
1108 POÓR JÁNOS kobinusok táborát illeti, Kosáry lényegében azt vallja, mint Sinkó Ervin. Szerinte a „magyar jozefinisták II. József alatt a felvilágosult abszolutizmust támogatták. Ezt igyekeztek felhasználni arra, hogy a hazai feudalizmus jégpáncélját zajlásba hozzák. Önálló, saját erő híján akkor, a francia forradalom, illetve a felvilágosult rendi program kibontakozása előtt nemigen volt más lehetőségük. A jozefin rendszer bukása után nagyrészt az újabb lehetőséget akarták megragadni: a felvilágosult rendi szárnyat igyekeztek a feudális többség visszahúzó erejével szemben előbbre tolni, haladásra bírni. Midőn e mozgás kifulladt, akkor továbbléptek, és végül a jakobinus mozgalomban találkoztak olyan más jozefinistákkal, akik közben sikertelenül más kiutat keresve a nemesi-nemzeti mozgalom egészével, mindkét szárnyával szemben az udvart, vagyis az immár egyre kevésbé felvilágosult, egyre reakciósabb abszolutizmust szolgálták tovább. A magyar jakobinusok főként az egykori jozefinisták soraiból rekrutálódtak". Jóllehet nem sarkította ki a kérdést, de egyértelmű, hogy a jakobinus mozgalom igazi vezetője — mint Benda is vélte — Kosáry szerint is Hajnóczy volt. Martinovics „1794-ben váltott át Hajnóczyék útjára és lett a magyar jakobinus mozgalom vezetője" - olvassuk.14 7 Egy korábbi munkájában Kosáry markánsan elhelyezte a jakobinusokat a korabeli politikai mezőben. A századforduló Magyarországán szerinte két fő politikai tendenciát találunk. A markáns vonal a rendi nacionalizmusé. „A másik fő politikai tendenciát, amely ezzel valóban lényeges, alapvető ellentétben állt, sokkal vékonyabb vonallal kell meghúznunk. Ezt a 'jakobinusok', a felvilágosult reformerek, a polgári átalakulás úttörői, az antifeudális erők képviselték. [...] A lényeget illetően ugyanazt a vonalat képviselte 1794 körül Hajnóczy, a magyar polgári nemzeti állam első programvázlatának kidolgozója, és ekkor, majd 1809-ben, Batsányi és Berzeviczy, az újabb programvázlat kidolgozója. Az 1790-es évektől a haladás e keskeny útja vezet el a reformkorig."14 8 A Benda-Szilágyi „vita" közben és után Benda Kálmánétól bizonyos értelemben eltérő, a frontokat másként akcentuáló véleményt Kecskeméti Károly alakított ki a mozgalomról, eredetileg 1963-ben megjelent, majd 1973-ban újraközölt tanulmányában.14 9 Ó nem állította, hogy a magyar jakobinusok vezetője Hajnóczy József lett volna, azt azonban igen, hogy jóllehet a központi szerepet Martinovics játszotta, a születő magyar demokrácia valódi szellemét Hajnóczy képviselte.15 0 Komolyan elmélkedett továbbá arról: lehetséges, hogy a magyar ellenállásnak volt egy komoly, 147 Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980. 346., 355. 148 Kosáry Domokos: Napóleon és Magyarország. Budapest, Magvető Kiadó, 1977. 148-149. (A munka egy eredetileg 1971-ben megjelent tanulmány — Századok 105. [1971: 3-4. sz.] 545-629. — utószóval kiegészített új kiadása.) 149 Ch. Kecskemeti: Les jabobins Hongrois (1794-1795). Annales Historiques de la Révolution Française 45. Nr. 212. (1973) 219-244. 150 Kecskemeti, Ch. : Les jacobins i.m. 227.
