Századok – 2011

TANULMÁNYOK - Poór János: Egy abbahagyott vita. A magyar jakobinusokról V/1057

A MAGYAR JAKOBINUSOKRÓL 1097 ticizmust a restauráció szellemétől; tevékenyen közreműködött a szlávok, a magyarok és a románok nemzetté alakulásában az idegen uralom alatt."111 Markov és Benda alapvetően egyetértettek, Magyarországon pedig Benda tekintélyét és véleményét komolyan soha senki nem kérdőjelezte meg. Alapvető iratkiadványai után, és lévén, hogy a későbbiekben is folyamatosan jelen volt a jakobinizmus kutatásokban,112 az iratokhoz írt bevezetésekben és jegyzetek­ben, 1965. és 1978. évi munkáiban pedig részletesen — esetenként vitriolos kri­tikával — eligazított a téma kiterjedt szakirodalmában, a kutatás döntően az általa képviselt koncepcióhoz alkalmazkodott. Ennek ellenére akadtak, akik a Benda-koncepcióval mégsem értettek min­denben egyet. Például Bónis György sem, aki 1954-ben alapvető monográfiát írt Hajnóczy Józsefről,11 3 amelyhez a már megjelent Benda-köteteket is hasz­nálta. Jegyezzük meg, hogy Bónis taktikusan eleget tett a kor kívánalmainak. Olvasunk nála a feudális-kapitalista történetírás ferdítéseiről, „a nemzet igaz érdekeit rútul eláruló uralkodóosztály" bíróságáról, a dolgozó nép építő lendü­letéről, amely magával ragadta a történettudományt is, a történelmi materialis­ta feldolgozás fontosságáról stb. Ezek azonban csak a korban jellemző, szinte kötelezően lefutandó körök voltak, amelyektől függetlenül műve az alapkutatá­sokon nyugvó történettudomány kiemelkedő teljesítménye. Lehet, hogy csak utólagos belemagyarázás, de úgy tűnik: Bónis a kötelező köröket ugyan lefutot­ta, de Hajnóczyból még Bendának sem „engedett". Hajnóczy szerinte sose volt a magyar jakobinusok vezére. (Zárójelben: Hajnóczy több munkája — Csizma­dia Andor szerkesztésében, általa írt bevezetéssel és eligazító jegyzetapparátus­sal — magyar fordításban is olvasható.11 4 Ugyanő külön tanulmányban foglal­kozott Hajnóczy és kortársai kilencvenes évek első felében írt alkotmánytervei­vel, amelyben alkotmányterv fogalmát szélesen, általában a reformjavaslatokra kiterjesztve értelmezte.11 5 Itt említendő még Szeli István — a jakobinus moz­galmat szintén Hajnóczy kapcsán érintő — kiváló Hajnóczy-monográfiája.11 6 ) Benda Kálmán vitába szállt Bónis Györggyel,11 7 miközben valójában Kató Istvánnal volt „baja". Nem értett egyet Bónissal abban, hogy Hajnóczy elsősor­ban tudós ember. Szerinte Hajnóczy mindenekelőtt politikus volt, aki a magyar történetben először ismerte fel, hogy a nemzeti szabadság nem épülhet a feuda­lizmus nemesi erőire, azt csak a széles néptömegek cselekvő részvételével lehet 111 Markov, W. : Jozefinisták és jakobinusok i.m. 407. 112 Benda Kálmán emlékkönyvében (A tudomány szolgálatában. Szerk. Glatz Ferenc. Bp. MTA Történettudományi Intézete, 1993. Soós István állította össze Benda bibliográfiáját. Nagyszámú, jakobinizmussal foglalkozó munkájának felsorolása helyett erre a listára utalok.) A bibliográfia összeállítója a kötetben egy jakobinus-tanulmánnyal is tisztelgett Benda Kálmán munkássága előtt. Soós István: Egy magyar jakobinus életpályája (Fodor Gerzson, 1763-1835). In: Glatz F. (szerk.): A tudomány szolgálatában i.m. 277-285. 113 Bónis György. Hajnóczy József. Bp. Akadémiai Kiadó, 1954. 114 Hajnóczy József közjogi-politikai munkái. Sajtó alá rend. Csizmadia Andor. Bp. Akadémiai Kiadó, 1958. 115 Csizmadia Andor: A magyar jakobinusok alkotmánytervezetei. Állam és Igazgatás 9. (1959: 5. sz.) 351-363. 116 Szeli István: Hajnóczy és a délszlávok. Novi Sad, Forum Kiadó, 1965. 117 Benda Kálmán-. Bónis György Hajnóczy-könyvéről. Századok 90. (1956: 4-6. sz.) 736-740.

Next

/
Thumbnails
Contents