Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Poór János: Egy abbahagyott vita. A magyar jakobinusokról V/1057
1090 POÓR JÁNOS nus mozgalom, illetve annak bukása szellemi vízválasztó a magyar történelemben, amely jelezte, hogy forradalom nélkül nem lehet megdönteni a feudalizmust. A vékony, haladó, értelmiségi réteg (a jakobinusok társasága) nyilván nem oldhatta meg azt a feladatot, amelyet az erős francia burzsoázia is csak a tömegek ereje révén tudott megoldani. Ezért a mozgalomnak el kellett buknia, de a bukás egyben katarzis is volt: tisztázta a haladás és a reakció frontját, „élessé és felismerhetővé tette azokat a kibékíthetetlen ellentéteket, melyek addigi eszméi a század folyamán zavaros összevisszaságban kavarogtak a magyar fejekben."97 Martinovics filozófiai írásainak kiadásához írt bevezetőjében98 hasonlóan ítélte meg a mozgalmat: Martinovics megítélésében pedig a szokásos egyfelől-másfelől módszert választotta, aki szerinte nem egyértelműen negatív jelenség, nem pénzért mindenre kapható besúgó csupán, hanem egyben korának legradikálisabb, gondolkodója, akinek az eszmei hatása csak forradalmasító lehetett. Benne volt a jó forradalmi író és a rossz forradalmár antagonizmusa.9 9 (Végül iltt utalok Makai Mária nagy felkészültségről tanúskodó — a korban nem meglepően: nagyon elfogultan marxista — tanulmányára, amelyben Martinovicsot a kortárs filozófusok között helyezi el.10 0 Martinovics szerinte azokhoz a francia felvilágosítókhoz kapcsolódott, akik az európai jellegű francia polgári demokratikus forradalom ideológiai előfutárai voltak, és akiknek filozófiája a marxizmus egyik forrásának, az utópista szocializmusnak vetette meg általános elvi alapjait. Másrészt azért foglalnak el filozófiai nézetei kiemelkedő helyet hagyományaink között, mert jogosan látjuk bennük az első magyar köztársasági mozgalom ideológiai előkészítését.10 1 ) A szintézis: a magyar jakobinus mozgalom iratai Ajakobinizmus kutatásában mérföldkő a Benda Kálmán által 1952-ben és 1957-ben kiadott három kötet: A magyar jakobinus mozgalom iratai (I—III.). Mérföldkő az 1957. évi I. kötethez írt előszó is, amelyet azért érdemes tézisszerűen összefoglalni, mert a szakirodalom — kevés kivételtől eltekintve — azóta a Benda-féle koncepcióhoz igazodik. Benda szerint a felvilágosodás magyar képviselői annak idején II. József szövetségesei voltak. Ha II. József rendszere nem is érintette a feudális alapokat, a polgári reform irányába mutatott (XXIV102 ). Persze József reformjait illetően a mérleg nyelvét — mint olvassuk — lebillenti, hogy fenntartotta a gyarmati rendszert és az ország beolvasztására törekedett. A jozefinista értelmiség látta ezt, de nem látott benne elháríthatatlan veszélyt (XXV). Még Hajnóczy József is szövetkezett II. Józseffel. Ettől a magyar jozefi-97 Mátrai L. : A magyar filozófia i.m. 293. 98 Martinovics Ignác. Filozófiai írások. [Bevezető és jegyzetek: Mátrai László.] Bp. Magvető Könyvkiadó, 1956. 99 Martinovics I: Filozófiai írások i.m. 13. too Makai Mária: Martinovics filozófiája és a francia materialisták világképe. Filozófiai Évkönyv 1956. Bp. Akadémiai Kiadó, 231-288. 101 Makai M.: Martinovics i.m. 231. 102 Benda Kálmán előszavára szöveg közben, a római számos oldalszámok megadásával hivatkozom.
