Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Poór János: Egy abbahagyott vita. A magyar jakobinusokról V/1057
A MAGYAR JAKOBINUSOKRÓL 1085 lom fejlődésének. Egyéni, ugyanakkor világnézeti mellőzésből lett forradalmár. Hitt eszményeiben, ha méltatlanul szolgálta is azokat. Gyarlóságai emberi gyarlóságok voltak, erényei viszont egy géniusz erényei. El kell utasítani, hogy fellépése nélkül az ország a nyugodt evolúciónak az 1790/91. évi reformbizottságok ásta medrében haladt volna előre - olvasunk egy újabb Mályusznak és Szekfűnek szóló megjegyzést. Nem az összeesküvés hozta létre a reakciót, hanem a kezdődő reakció váltotta ki az összeesküvést. Aki mindenáron ördögöt óhajt keresni az összeesküvés körül, jobb helyen kutat, ha a nemesség zömének példátlan merevségét és az államtanács új rendjét veszi szemügyre. Ezek a tényezők késleltették évtizedekkel a magyar társadalom fejlődését. Martinovics tragédiája „valójában a magyar értelmiségnek, a magyar értelmességnek tanulságos és tiszteletreméltó tragédiája volt."7 9 1945-után Mód Aladár néhány oldalon foglalkozott a jakobinusokkal. Megállapításai jól illeszkedtek a baloldali forradalmi historiográfiai hagyományokba, és előre vetítették a hamarosan uralkodóvá vált, leegyszerűsítő — forradalmár, haladó — jakobinizmus-képet.8 0 Martinovicsot és társait a polgári progresszió híveinek tekintette, akik 1791-ben még a reformer uralkodóban bíztak. Ferenc trónra léptével reményeikről kénytelenek voltak lemondani. Nem sokkal később, a francia hadak előrenyomulásának és a bécsi forradalom kitörésének reményében határozta el Martinovics, hogy a magyar progresszív erőket titkos társaságokba szervezi, és Magyarországot francia mintára, az egyenlőség elve alapján köztársasággá alakítja. A haladás legnagyobb akadályát ekkor már a reakcióssá vált bécsi udvarban látta. Az első cél az osztrák monarchia megdöntése és egy demokratikus nemesi köztársaság, a távolabbi cél a polgári köztársaság kivívása volt. A reformátorok célkitűzése nem volt radikális, mesze elmaradt 1848-tól. Az önálló nemzeti és polgári Magyarország megteremtésére irányuló mozgalom tragikus véget ért. Martinovics politikai zsenije nem pótolhatta a polgári forradalom hiányzó feltételeit. Az uralkodóháznak jó ürügy volt az összeesküvés arra, hogy a néhány éve még általa harcba dobott szabadelvű értelmiség legjobbjait egy monstre per keretében elítélje. A nemesség Martinovics viszonylag mérsékelt reformjával szemben ekkor még a reakciót támogatta, de néhány évtized múlva maga állt a polgári Magyarország megteremtéséért folyó küzdelem élére. A Fraknói Vilmos, Mályusz Elemér és Szekfű Gyula által fémjelzett (természetesen nem összemosható, de sok ponton érintkező) jakobinizmus-értelmezés utolsó jeles képviselője Domanovszky Sándor volt, aki a József nádor élete című könyve első kötetében foglalkozott a mozgalommal és következményeivel.8 1 Jóllehet a korszak forrásanyagát kimerítően ismerte — és az általa kiadott József nádor iratai8 2 közvetlenül érintkeztek a jakobinus mozgalom és a 79 Fejtő F. : Martinovics i.m. 136. 80 Mód Aladár: 400 év küzdelem az önálló Magyarországért Bp. Szikra Kiadás, 19473. 76-82. (1. kiad. 1943, 2. kiad. 1945.) 81 Domanovszky Sándor: József nádor élete. I. Bp. Kiadja a Magyar Történelmi Társulat, 1944. 158-183. 82 Domanovszky Sándor: József nádor iratai. I—III. Bp. Kiadja a Magyar Történelmi Társulat, 1925., 1929., 1935.
