Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Horn Ildikó: A fejedelmi tanács Bethlen Gábor korában IV/997
1020 HORN ILDIKÓ nácsnak, míg a szászok közül egy tizenöt hónapos átfedést leszámítva csupán egy-egy fő került be a testületbe. Johannes Benkner és Koloman Gotzmeister rövid idejű együttes tanácsurasága mégis fontos, mert arra utal, hogy Bethlen a székely és szász tanácsi képviseletet eredetileg valószínűleg hasonló mértékben képzelte el. Benkner azonban elpártolt, és a Bethlen elleni összeesküvés erdélyi vonulatának fő mozgatója lett, így 1616 májusában hűtlenség vádjával letartóztatták.80 Fél évvel később ugyan kegyelmet kapott, de minden tisztségétől megfosztották, és a fejedelem végül nem nevezett ki a helyére újabb szász tanácsurat.8 1 Ezzel együtt Bethlen volt az egyetlen uralkodó, aki legalább formálisan biztosította a szászok folyamatos jelenlétét a fejedelemség politikai irányításában. Előtte, az 1556-tól kezdődő időszakban csak elvétve került szász a testületbe, és utódai közül a hosszabban regnáló két Rákóczi György és Apafi Mihály idején sem volt állandó szász képviselet. A székely nemzet esetében valamivel bonyolultabb a kép. Elméletileg akár hét székely tanácsosról is beszélhetnénk, hiszen Kamuthy Farkas, Kovacsóczy István és Alia Farkas is viselt széki tisztséget, ám valójában egyikük sem tartozott a székelységhez. Kinevezésükkel az a korábbi fejedelmi törekvés folytatódott, amely a székelyek közötti befolyást úgy próbálta megszerezni és biztosítani, hogy legalább egyes széki tisztségekbe saját bizalmasait ültette.82 A négy, ténylegesen székelynek tekinthető tanácsos Balássy Ferenc és Péchi Simon, majd őket váltva Mikó Ferenc és Béldi Kelemen voltak. Közülük Péchi az egyetlen, nem született székely, de miután Eőssy András örökbe fogadta, és a homoródszentpáli Kornis-klánba is be tudott házasodni, mind birtokait, rokoni körét és kapcsolatrendszerét, mind vagyonosodási módszereit tekintve teljesen beágyazódott a székelységbe.8 3 Abban is eltért tanácsostársaitól, hogy széki tisztséget nem viselt, 1621. évi elítéléséig viszont kancellárként tevékenykedett. Ilyen magasságokba előtte kizárólag Petki János tudott emelkedni, aki a székelységből elsőként jutott a fejedelmi tanácsba 1605-ben, és lett két évvel később Rákóczi Zsigmond kancellárja. O viszont, noha a tanácsosi címét 1612-ig megtarthatta, Báthory Gábor trónra lépésétől fokozatosan háttérbe vonult, illetve szorult.8 4 Péchi mellett a többiek sem csupán a székely nemzet formális képviselőiként ültek a tanácsban: Balássy és Mikó a portai diplomácia kulcsfiguráivá nőtték ki magukat, Mikó emellett főudvarmester, míg Balássy és Béldi a székelyek főgenerálisa is lett. Elődeihez képest Bethlen uralma tehát új színt hozott és új utat nyitott a fejedelmi székelypolitikában, mert született székelyek — akár a tanácsot, akár 80 Cziráki Zs.: Brassó és a fejedelmi hatalom i. m. 120-152. 81 Bethlen és a szászság kapcsolatának alakulására 1. Cziráki Zsuzsa és Oborni Teréz e számban olvasható írásait, továbbá: Lovas Rezső: A szász kérdés Bethlen Gábor korában. Századok 78. (1944) 419-462. 82 Balogh J.: A székely nemesség kialakulásának folyamata i. m. 123-127. 83 Dán R.: Az erdélyi szombatosok és Péchi Simon i. m. 120-140.; Balogh Judit: Székely nemesi karrierlehetőségek Bocskai István korában. In: „Frigy és békesség legyen..." i. m. 126.; Uő: A székely társadalom Báthory Gábor korában. In: Báthory Gábor és kora. Szerk. Papp Klára - Jeney-Tóth Annamária - Ulrich Attila. Debrecen 2009. 164. 84 Uo. 160-170.
