Századok – 2011

KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Sudár Balázs: Iszkender és Bethlen Gábor: a pasa és a fejedelem IV/975

ISZKENDER PASA ÉS BETHLEN GÁBOR 995 hézségektől korántsem mentes, összességben mégis eredményes politikai együttműködésük talán még érthetőbbé válik. Tanulságok Tanulmányom egy sok tekintetben egymásra utalt erdélyi és oszmán politikus-páros, Bethlen Gábor fejedelem (1613-1629) és Iszkender pasa (1613-1621) közös történetének vázlatát mutatta be, annak előnyeivel és buktatóival együtt. Figyelemreméltó szoros kapcsolatuk, karrierjük és sorsuk összekapcsolódása. Meg kell jegyeznünk ugyanakkor, hogy Iszkender nem tartozott az Oszmán Birodalom szűkebb vezető köreihez: mindössze nyolc évig viselte a pasai méltóságot, és sohasem lett belőle vezír. Állomáshelyeiből viszont látható, hogy Isztambulban a balkáni és a magyar ügyek specialistájának tekintették. Bethlenhez fűződő kapcsolata erősen kihatott politikai pályafutására is, mint a fenti példák mutatják, erősen függött védence „viselkedésétől". Bethlen oszmán kapcsolatrendszerében viszont sokkal súlyosabb szereplők is akadtak, így Iszkender manőverei természetesen nem határozták meg kizárólagosan politikai helyzetét a birodalmon belül. Mindennek ellenére a fejedelemnek nem volt tanácsos magára haragítania a magyar, majd a lengyel végeken szolgált pasát, aki sok kellemetlenséget okozhatott neki. Kapcsolatuk közös kockázatot, de közös lehetőséget is jelentett. Mindezek általánosságban arra figyelmeztetnek, hogy a török vazallus erdélyi fejedelmek 17. századi politikáját nehezen érthetjük meg az oszmán belpolitika, valamint a román vajdaságok és a hódoltsági hatalmi viszonyok alapos ismerete nélkül. Látnunk kell, hogy egy-egy esemény hogyan érintette az oszmánok érdekeltségit, és célszerű azt is megtudnunk, hogy az ugyancsak megosztott oszmán belpolitikai élet mely csoportjai sorakoztak fel egy ügy mögött vagy éppen ellene. S bár a kapcsolatok többnyire hosszú időre fennmaradtak, egymás támogatásának vagy gáncsolásának kérdése mindig az aktuális érdekektől függött. ISKENDER AND GÁBOR BETHLEN: THE PASHA AND THE PRINCE by Balázs Sudár (Summary) The study overviews the twin careers of prince Gábor Bethlen (1613-1629) and of the Ottoman Iskender pasha (1613-1621), two politicians whose histories joined each other at several points, involving both mutual advantages and setbacks. Their close relationship, and their intertwining careers and lives are certainly worthy of attention. It has to be remarked, however, that Iskender pasha did not belong to the narrow political elite of the Ottoman Empire: he bore the office of pasha for a mere eight years, and was never appointed as vizier. Yet the stations of his career clearly show that in Istambul he was regarded as a specialist of Balkan and Hungarian affairs. His relationship with Bethlen strongly influenced his own political career, which, as proved by the examples presented in this study, depended to a great extent upon the „behaviour" of his protégé. As for Bethlen, his network of Ottoman connections included persons of much bigger political influence than that of Iskender, and so the manoeuvres of the latter by no means determined exclusively his position within the empire. Nevertheless, it was highly advisable for the prince of Transylvania to remain on