Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Sudár Balázs: Iszkender és Bethlen Gábor: a pasa és a fejedelem IV/975
ISZKENDER PASA ÉS BETHLEN GÁBOR 991 Bethlen mindenesetre portai engedéllyel indulhatott a Magyar Királyság területére vezetett Habsburg-ellenes háborúba, és a nyugatra vonuló erdélyi csapatok mellett ha csekélyebb számban is és nem hivatalosan kirendelt szerdárral, de állítólag törökök is voltak. „Nem kevés számú török van nála [Bethlennél], a kik éberen ügyelnek, minő haladásokat tesz, s hogyan teljesíti eskü alatti ígéreteit" — írta III. Zsigmond lengyel király (1586-1632).84 Nagy Szabó Ferenc pedig úgy látta, hogy „volt török is véllek — elég nagy pusztítást töltének el".8 5 Bethlen helyzetének romlását hamarosan egy gyökeres oszmán belpolitikai fordulat késleltette. 1619 decemberében győztes flottája élén befutott az isztambuli kikötőbe a tengernagy (kapudán), Güzeldzse vagy Cselebi Ali pasa hatodik vezír. Nem kevés ajándékkal kedveskedett a szultánnak, aminek meg is lett az eredménye: december 23-24-én ő kapta meg a nagyvezíri pecsétet. Egy efféle fordulat önmagában még nem lett volna szokatlan, a birodalom újdonsült első embere azonban példátlan gyorsasággal és alapossággal látott neki a hatalmi rendszer megváltoztatásának. Elődjének, az aleppói pasává tett Oküz Mehmednek a vagyonát elkoboztatta, csakúgy mint Bákí pasáét, akit ráadásul a Jedikuléba záratott. A II. Oszmánt trónra segítő Musztafa agát Egyiptomba száműzte, a szultán nevelőjét, Omer efendit pedig Mekkába küldte, úgymond „zarándokúira".86 Gürdzsí Mehmed és Nakkás Haszan pasa hamarosan szintén kegyvesztett lett (jan. 19.), mert nem támogatták kellő lelkesedéssel a készülő lengyel hadjáratot.8 7 De leváltották a Temesvárra kevéssel korábban kinevezett Deák Mehmedet és március 9-én Iszkendert is.8 8 így a régi — Bethlen által ismert és jórészt már „megdolgozott" — politikai elit lényegében elveszítette befolyását Isztambulban: pozícióikat majd csak Ali pasa nagyvezír halála után, 1621 elején tudták visszaszerezni. A régiek közül pusztán a Bethlennel amúgy sem szimpatizáló Eszad efendi sejhüliszlám őrizte meg posztját, de az új nagyvezír az ő véleményére sem sokat adott a döntések során. A teljesen új helyzet — már csak a hatalmi átrendeződés zűrzavara miatt is — rövid távon kedvezett Bethlennek, hosszabb távon azonban inkább balul ütött ki: a korábban meglehetősen jelentéktelen Ali pasával a Habsburgok már kialakították saját kapcsolataikat, és így most inkább az ő pártjukat fogta, Bethlennel és terveivel kapcsolatban pedig meglehetősen szkeptikus volt.8 9 A Mekkába küldött — de csak Uszküdárig jutó — szultáni nevelő, Omer efendi ugyan most már támogatta volna az erdélyieket, de ragaszkodott Bethlen megkoronázásához, ami jogi alapot teremthetett volna a II. Ferdinánddal kötött béke felrúgásához. A Habsburg-diplomácia tehát jelentős sikereket ért el: a szultán és nagyvezírje nem állt egyértelműen Bethlen mögé, és ezzel számos 84 Schmidt Vilmos: Báthory Gábor és Bethlen Gábor viszonya a lengyel koronához. 1-2. Századok 21. (1887) 115. 85 ETA I. 123 86 Peçevî, /.: Târîh i. m. II. 371. 87 Borsos T.: Vásárhelytől i. m. 396. 88 Topçular katibi i. m. 698. Deák Mehmed helyére egy bizonyos Ibrahim került. Borsos T.: Vásárhelytől i. m. 400. 89 Uzunçarqdi, Í. H.: Osmanli i. m. 373-374.; Borsos T.: Vásárhelytől i. m. 379-380., 388.
