Századok – 2011

KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Sudár Balázs: Iszkender és Bethlen Gábor: a pasa és a fejedelem IV/975

982 SUDÁR BALÁZS tékük miatt számítottak fontosnak, oszmán birtoklásuk inkább elvi kérdés volt: amit egyszer a szultán — s így az iszlám világ (dáru'l-iszlám) — megszer­zett, arról lemondani nem lehetett, „mert valamely városban, várban avagy tartományban, kit újonnan vöttek volna meg és az hatalmas császár egészségé­ért mecsetöt csinálnak, azt szintén úgy tartják, mintha az hatalmas császárnak száz esztendőktől fogván való országa volt volna..."28 A várak ügye a korábbiakban is felmerült, de gyakorlati lépések nem tör­téntek: az előző fejedelmeknek „rövid életök miatt nem volt idejök fogadásuk­nak" - legalábbis így érvelt Gürdzsí Mehmed.2 9 Most viszont Bethlen ellenlába­sainak nyomására a Porta valóban követelni kezdte az ígéret betartását. Az ügy minden bizonnyal kellemetlenül érintette Iszkendert is, aki maga igyekezett érvényt szerezni az ígéreteknek. 1614 júniusában seregeivel Belgrádba vonult,3 0 s bár Bethlen igyekezett úgy magyarázni a helyzetet, hogy valójában a csapatok az ő támogatására jöttek, nyílt titok volt, hogy a cél a várak átadatása.31 Au­gusztusban azután a pasa személyesen jelent meg az erdélyi országgyűlésen, mely után visszavonult temesvári táborába. Nem tudjuk, hogy milyen meg­egyezés születhetett a pasa és a fejedelem között, tény azonban, hogy a török csapatok nem lépték át Erdély határát.3 2 Iszkender éppen most hozta meg a Portáról a „frigylevelet",3 3 és talán látván Bethlen ingatag belső helyzetét, nem akarta védencét még nehezebb helyzetbe hozni. A fejedelem pedig hajlott arra, hogy lemondjon Lippáról.3 4 Már-már átadta a várat, amikor egy váratlan portai fordulat átrajzolta az erőviszonyokat. A belső pártharcok eredményeképpen Naszúh pasa nagyvezírt kivégezték (1614. szept. 27.), helyére Öküz Mehmed került, akinek a helyettese Gürdzsí Mehmed lett. Bethlen portai követe, Tholdalagi Mihály a zűrzavart ki­használva elérte, hogy az új nagyvezír eltekintett a vár átadásától, sőt még an­nak a lehetősége is felmerült, hogy Iszkendert eltetessék láb alól. (Tholdalagi nagy bánatára azonban a fejedelem erre mégsem adott parancsot.3 5 ) Az eset mindenesetre jól mutatja, hogy Iszkender éppúgy jelentős mértékben függött Bethlentől, mint fordítva. A hatalomváltás erdélyi szempontból súlyos következménye az lett, hogy a budai pasaságot, és ezzel a térség irányítását 1614. október 17-én Kádizáde Ali pasa szerezte meg.3 6 Kinevezésével az erdélyi fejedelem kutyaszorítóba ke-28 Gustav Bayerle: Ottoman Diplomacy in Hungary. Letters from the Pashas of Buda, 1590-1593. Bloomington 1972. 155. 29 Rozsnyai Dávid i. m. 75. 30 Oklevéltár Bethlen Gábor diplomácziai összeköttetései történetéhez i. m. 478. Július 10-én Iszkender már Belgrádban táborozott, állítólag 30.000 fős haddal. Szilágyi S.: Bethlen Gábor levelei i. m. 229-230. 31 EOE VII. 122. 32 Erdélyi történelmi adatok. I-IV S. a. r. Mikó Imre - Szabó Károly. Kolozsvár 1855-1862. [a továbbiakban: ETA] IV 184.; EOE VII. 8-14., 170-172. 33 Szilágyi S.: Bethlen Gábor levelei i. m. 233. 34 Tatár cselebi számos emberrel bevonult a várba, s „immár a puszta mecsetet meg is tisztítot­ták volt". Szilágyi Sándor: Tholdalagi Mihály évkönyve 1613-15-ből. Történelmi Tár (1881) 8-9. 35 Naszúh pasa kivégzésére: Szilágyi S.: Tholdalagi i. m. 8. 36 Szilágyi S.: Tholdalagi i. m. 9.; Kádizáde kinevezésére: Gévay A.: A' budai i. m. 22.

Next

/
Thumbnails
Contents