Századok – 2011

KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Sudár Balázs: Iszkender és Bethlen Gábor: a pasa és a fejedelem IV/975

978 SUDÁR BALÁZS maképpen megkapta a korábbinál lényegesen jelentősebb boszniai pasaságot.11 A jövő Bethlen viselkedésén múlott: megadja-e a Portának fejedelemsége árát, átadja-e Lippa és Jenő várát? Tudjuk, ezt már többen is felajánlották, de koráb­ban sem tartották be, és ez akkor nem okozott különösebb bonyodalmakat.12 Bár figyelmeztető jelek azért látszottak: Rákóczi Zsigmond annak idején 1607-ben ugyan megígérte a törököknek a várakat, de nem adta át őket, így hivatalos oszmán elismerése és beiktatása el is maradt. Most ráadásul egy komoly ellen­lábas is feltűnt a színen, Kádizáde Ali korábbi — és jövendő — budai pasa. Ali pasa feltűnése és politikai kapcsolatrendszere hosszú időre megosztot­ta a török hódoltságot: az oszmánok Erdély-politikája e törésvonal fényében is megírható. A két tábor természetesen nem Bethlen miatt alakult ki, gyökereik hosszabb múltra nyúlnak vissza, és a hódoltsági események valójában csak a tö­rök fővárosban zajló pártharcok végvidéki megjelenésének tekinthetők. E bel­politikai konfliktusoknak az erdélyi fejedelem és a budai pasa persze egyáltalán nem csekély súlyú szereplője volt. Rivalizáló oszmán érdekcsoportok a hódoltságban A tisztánlátás végett röviden ki kell térnünk a hódoltság oszmán hatalmi szerkezetére. Korszakunkban a térség vezetőjének a többnyire vezíri rangot is viselő budai beglerbég számított, akinek kiemelt helyzetét az is mutatta, hogy őt nagy beglerbégnek tekintették: több beglerbégség vezetőjének.1 3 Hatalmi körzetébe öt vilajet tartozott: a budai, az egri, a temesvári, a kanizsai és a bosz­niai. Az itteni pasák engedelmességgel tartoztak a budai beglerbégnek, az erdé­lyi fejedelem ezzel szemben közvetlenül a szultáni udvarból kapta a parancso­kat. A viszonylag egyszerű hatalmi képletet azonban egy időleges, feladathoz kötött cím időről-időre összekuszálta: a szerdári rang birtokosa — kinevezése időtartama alatt — még a budai pasánál is rangosabbnak számított. (A szerdárt egy-egy hadjárat levezetésére nevezték ki, s lényegében a hadműveleti terület 11 Christoforo Valier velencei bailo jelentése szerint 1613. december 6. előtt nevezték ki. Okle­véltár Bethlen Gábor diplomácziai összeköttetései történetéhez. A Velenczei állami levéltárban Mir­cse János által eszközölt másolatokból. Szerk. Óváry Lipót. Bp. 1886. 469. Pécsre való ekkori vissza­téréséről 1. Molnár Antal: Jezsuiták a hódolt Pécsett (1612-1686). In: Pécs a törökkorban. Szerk. Szakály Ferenc. (Tanulmányok Pécs történetéből 7.) Pécs 1999. 204. 12 1599-ben Báthory Zsigmondtól követelték e két várat az oszmánok, ő azonban elutasította a kérést (EOE IV 85., 89., 313-314.). 1607 márciusában Rákóczi Zsigmond megígéri Lippa és Jenő át­adását. Papp Sándor: Homonnai Drugeth Bálint, Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor küzdelme az Erdély feletti hatalomért 1607-ben. Századok 142. (2008) 816. 1607 nyarán már tőle követelik (uo. 833.). 1608-ban azután Báthory Gábortól is követelték az oszmánok (EOE VI. 21.). 1608. december 15-én például az Isztambulból visszatérő Maximilian Brandstetter Habsburg-követ Belgrádban talál­kozott az erdélyi fejedelem küldöttével, aki éppen Jenő és Lippa ügyében kívánt tárgyalni a budai pa­sával. Maximilian Brandstetter: Utazás Konstantinápolyba 1608-1609. Ford. Tóth L. Béla. Bp. 2001. 101. Gürdzsí Mehmed pasa 1614 végén úgy emlékezett, hogy a várakat Bocskai István, Rákóczi Zsig­mond, Székely Mózes, Báthory Zsigmond és Báthory Gábor is odaígérte az oszmánoknak. Rozsnyai Dávid, az utolsó török deák történeti maradványai. Szerk. Szilágyi Sándor. (Monumenta Hungáriáé Historica II.: Scriptores VIII.) Pest 1867. 71. 13 Dávid Géza: Török közigazgatás Magyarországon. Akadémiai doktori disszertáció. Bp. 1995. 36-38.

Next

/
Thumbnails
Contents