Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Sudár Balázs: Iszkender és Bethlen Gábor: a pasa és a fejedelem IV/975
Sudár Balázs ISZKENDER ÉS BETHLEN GÁBOR: A PASA ÉS A FEJEDELEM* Erdély és az oszmán érdekszférák A magyar történetírás elsősorban a késő középkori, illetve a 18-19. századi Magyarország gondolatkörén belül vizsgálta-vizsgálja a Habsburg-erdélyi konfliktusokat. Nem felejthetjük el azonban, hogy az Erdélyi Fejedelemség az Oszmán Birodalom — külpolitikáját tekintve ugyancsak rövid pórázon tartott — vazallusállama volt. A szultánt nem a középkori magyar állam, hanem aktuális birodalma érdekelte, és ezért egészen más összefüggésrendszerben (is) szemlélte Erdélyt, mint egykor a magyar uralkodók. A fejedelemség ugyanis a román vajdaságokkal együtt egy politikailag egymás ellen kijátszható, egymást sakkban tartó vazallusállam-rendszert alkotott. Havasalföld és Moldva az Oszmán Birodalom központjának élelmiszer-ellátása szempontjából rendkívül fontos területnek számított, ráadásul rajtuk keresztül vezetett az út a szintén alávetett Krími Kánságba, továbbá Moldva északi határa képezte az oszmán-lengyel határt is.1 Isztambulból nézve tehát rendkívül fontos volt a lengyel(-kozák)-krími tatár-moldvai-erdélyi-havasalföldi összefüggésrendszer (is). Persze nem volt elhanyagolható a másik, az erdélyi-oszmán-magyar (királysági)—Habsburg kapcsolati kör sem. A török vazallus Erdélyi Fejedelemség és a Habsburg-uralkodók kormányozta Magyar Királyság összetűzései ugyanis közelről érintették az Oszmán Birodalmat is. Az erdélyi sikerek az ő érdekszférájukat terjesztették ki, a kudarcok pedig érdekeiket sértették. Ráadásul a konfliktusok könnyen kiterjedhettek, és a két nagyhatalom összecsapásának okává válhattak, s ez korántsem szolgálta mindig a törökök érdekeit. Ezért azután éberen őrködtek e terület felett, és — ahogy Bethlen Gábor írta egyik levelében — a szultán legalább annyira tisztában volt a Magyar Királyság és Erdély határával, mint maga a fejedelem.2 Véleményem szerint Eger elestétől, * Az itt olvasható tanulmány egy korábbi munkám kibővített változata. Iszkender pasa és Bethlen Gábor Habsburg-ellenes hadjáratai. In: Habsburg-ellenes rendi felkelések és hatásuk a mai Szlovákia és Magyarország határmenti térségeinek fejlődésére a 17. században. Ed. Stefan Sutaj. Kassa 2008. 83-94. 1 Feridun M. Emecen: Az oszmán állam sztyeppei határai és a moldvai kijáró. Aetas 18. (2003:2. sz.) 21-29.; Papp Sándor: Keresztény vazallusok az Oszmán Birodalom észak-nyugati határainál (Diplomatikai vizsgálat a román vajdák szultáni 'ahdnáméi körül). Aetas 17. (2002: 1. sz.) 67-96. 2 „az török császár szintén úgy tudja Erdélynek Magyarországban való határit, mint szinte mi magunk..." Bethlen Gábor Thurzó Györgynek. 1613. november 8.: Szilágyi Sándor: Bethlen Gábor leve-