Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Nádasdy Tamás horvát-szlavón bánsága (1537-1539)
NÁDASDY TAMÁS HORVÁT-SZLAVÓN BÁNSÁGA (1537-1539) 795 között — egyéb tisztei mellett — a szlavón vicebáni hivatalt is viselte, és a család a Grebeni Hermanfi-rokonságnak köszönhetően igen komoly szlavón birtokállománnyal bírt, egyáltalán nem tartható meglepőnek Batthyány báni megbízatása.1 7 Nádasdy Tamás szlavóniai szerepvállalása nagyban hasonlít Batthyányéra. Ő is udvari politikusként került a két déli tartomány élére, sőt helyzete annyiban még rosszabb is volt, hogy gyengébb családi beágyazottsággal bírt politikustársánál, és kinevezéséig nem számított a horvát-szlavón politikai játszmák résztvevőjének. Ezért mindenképpen figyelmet érdemel Ferdinánd rá eső választása, miképpen az is, hogy Nádasdy habozás nélkül fogadta el ezt, az ez idő tájt rendkívüli nehézséggel járó, terhes tisztséget. Az utóbbi egyáltalán nem tekinthető szokványosnak, hiszen általában hosszú alkudozás előzte meg a báni kinevezést — ahogy ez például Pekry Lajos esetében történt1 8 —, ám Nádasdy kapcsán ilyen források nem kerültek elő. Ennek oka elsősorban az uralkodóhoz fűződő lojalitása, kitűnő politikai érzéke és az ország ekkor harmadik-negyedik méltóságának1 9 presztízse mellett az lehetett, hogy a Kanizsay (Kanizsai) Orsolyával kötött házassága révén tekintélyes szlavóniai uradalmak kerültek a kezére, amelyek jövedelmezőségének fenntartása rendkívül fontos volt Nádasdy családja számára. Nádasdy Tamás szlavóniai birtokai Nádasdy Tamás a Kanizsay-birtokok megszerzésével 1535-ben egy csapásra az ország legtekintélyesebb nagybirtokosainak a sorába emelkedett. Hét vár, tíz mezőváros és több mint százötven falu alkotta a hatalmas vagyont, 17 A család történetére legújabban: A Batthyányak évszázadai. Tudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. Szerk. Nagy Zoltán. Körmend-Szombathely 2006.; Batthyány Boldizsár felemelkedésére: Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfi László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe. II. közlemény. Századok 142. (2008: 2. sz.) 267-313.; Batthyány I. Ferenc pályájára: Pálffy Géza: A Batthyány család a törökellenes határvédelemben a XVI-XVII. században. Hadtörténelmi Közlemények 122. (2009: 2. sz) 321-356, főként 322-326, ill. 1526 előtti báni tevékenységére: Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát-szlavón kettős „királyválasztás" története. Századok 142. (2008: 5. sz.) 1111-1127.; vö. még újabban Simon Zsolt: A zágrábi pénzverde 1525. évi számadása. Adatok az 1521. évi pénzreform történetéhez. Századok 144. (2010: 2. sz.) 433-465. 18 Pekry sokáig Ferdinánd király első számú kiszemeltjének számított a posztra. Már 1531-től megkezdődtek a tárgyalások, ám egészen 1537 végéig nem sikerült vele megegyezni, és ekkor a kegyvesztetté váló katonagróf kinevezése lekerült a napirendről. A Ferdinánd biztosai és Pekry közötti tárgyalásokra 1. Österreichisches Staatsarchiv, Wien (a továbbiakban ÖStA); Haus-, Hof- und Staatsarchiv (a továbbiakban HHStA), Ungarische Akten (Hungarica), Allgemeine Akten (a továbbiakban Hungarica AA) Fase. 30. Konv. A. 1537. I. fol. 35-38. 1537. jan. 17, kiadva: Ferdo Sisic: Hrvatski saborski spisi /Acta comitialia regni Croatie, Dalmatiae, Slavoniae. Knjiga 2. Od godine 1537. do godine 1557. Dodatak 1526-1539. (Monumenta spectantia históriám Slavorum Merdionalium [a továbbiakban MSHSM] 36.) Zagreb 1915. 4-5.; ÖStA HHStA Hungarica AA Fase. 30. Konv. A. 1537. I. fol. 51-54. 1537. jan. 23, kiadva: Sisic, F.: Saborski spisi i. m. II. 5-8.; ÖStA HHStA Hungarica AA Fase. 30. Konv. A. 1537. I. fol. 92-97. 1537. jan. 31, kiadva: Sisié, F.: Saborski spisi i. m. II. 9-10.; ÖStA HHStA Hungarica AA Fase. 30. Konv. A. 1537. II. fol. 76-82. 1537. febr. 21, kiadva: Sisic, F.: Saborski spisi i. m. II. 14-18. stb. A Pekryvel folytatott alkudozásokra 1. még Varga Sz. : Disszertáció i. m. 211-219. 19 Erre vö. Dominkovits Péter és Pálffy Géza közös tanulmányát ugyanebben a számban.
