Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Lakatos Bálint: Kálnai Imre főesperesi és királyi titkári kinevezése (1523-1525). Adalékok a pápaság magyar személyi politikájához Mohács előtt
KÁLNAI IMRE FŐESPERESI ÉS KIRÁLYI TITKÁRI KINEVEZÉSE (1523-1525) 431 ismét Budán volt: a későbbi királyi titkár, Batthyány Orbán egyik ügyvédje, amikor az megszerzi az egyébként szintén titkár Girolamo Balbi pozsonyi préposttól annak egy másik javadalmát.11 1 1522-ben megint Rómában volt, 1523-ban viszont már magyar királyi és talán Gosztonyi János királynéi kancellár támogatása révén királynéi titkárként szerepel.11 2 0 lett Várdai Ferenc halála után, 1524 decemberében a király és Gosztonyi által a püspökség birtokainak és jövedelmeinek kezelésére Erdélybe küldött biztos. (1527-ben emiatt komoly nézeteltérésbe is került Gosztonyival).11 3 1526 végén Mária királyné oldalán találjuk. 1535-ben viszont királyi ítélőmester János király udvarában.11 4 Ugyancsak a második csoportba sorolható Nádasdy Tamás, a későbbi híres nádor, bár ő maga nem volt pápai diplomata. Nádasdy az 1510-es évek második felének bécsi, majd bolognai egyetemi évei után 1522-ben Rómában folytatott tanulmányokat.11 5 1523 nyarán a törökellenes hadjárat ügyében tevékenykedő Thomas Gaetanus de Vio bíboros, legátus de latere magyar tolmácsaként tért haza Magyarországra. A bíboros, küldetése végeztével a tehetséges fiatalembert beajánlotta a királyi titkárok közé: 1524-ben már ilyen feladatkörben szerepel.116 Azt a kulcsmozzanatot persze nem ismerjük, amelynek köszönhetően Nádasdy Vio kardinális szolgálatába került. Figyelemre méltó viszont, hogy római tanulmányai éppen egybeesnek Brodarics (és Kálnai) római tartózkodásával. Könnyen elképzelhető, hogy a jó kapcsolattal rendelkező magyar követ ajánlotta be Vióhoz. Mindez egy üjabb feltevést is lehetővé tesz. Bár a 25 ismert titkár közül öt pápai támogatott személy (Kálnai, Brodarics, Piso, Albisi, Nádasdy) túl kevés ahhoz, hogy az Apostoli Szentszék részéről a magyar királyi titkárok között valamiféle tudatos személyi politikára gyanakodhatnánk, mégis figyelemre méltó az a tény, hogy a Mohács előtti három évben (1523-1525) évente egyvalaki pápai támogatással kerül be a magyar udvarba titkárnak: Albisi 1523-ban, Nádasdy 1523/1524 folyamán, Kálnai pedig 1525 végén. Noha Albisi és Nádasdy királyi udvarba való bekerülésének hátteréről, a Kálnai-ügyhöz hasonló forráscsoport hiányában, többet egyelőre nem tudunk mondani, feltehető, hogy a három eset összefügg, és mindhárman — tehát Albisi Bernát, Nádasdy Tamás és Kálnai Imre egyaránt —, a magyar királyi kancellárságra váró, de azt végül csak 1526 elején elnyerő Brodarics István előőrsei voltak a magyar királyi udvarban. 111 Bónis György: Szentszéki regeszták. Iratok az egyházi bíráskodás történetéhez a középkori Magyarországon. S. a. r. Balogh Elemér. Bp. 1997. (Jogtörténeti tár 1/1.) 591. (4233. sz.). Balbi lemond Batthyány javára a szolnoki főesperességről. 112 1522: Csaholyi Ferenc Csanádi püspök vallja mások mellett ügyvédnek, Bonis Gy. : Szentszéki i. m. 607. (4305. sz.). 1523: Bonis Gy.: A jogtudó i. m. 324., 326.; Kubinyi A.: Magyarok i. m. 85.; Kubinyi A.: A királyi titkárok i. m. 16. 113 Vekov K.: Egy erdélyi i. m. 538-539. (DL 82 683. és 82 684.), vö. A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei (1289-1556) II. 1485-1556. Kivonatokban kiad., bev. Jakó Zsigmond. Bp. 1990. (A MOL kiadványai 11/17.) 453. (4075. sz.). 1527: uo. 480. (4171. sz.: Gosztonyi szerint Albisi 3000 Ft kárt okozott.) 114 1526: ETE I. 288-289. (278. sz.); 1535: Jakó Zsigmond: Az erdélyi vajdai kancellária szervezete a XVI. század elején. In: Uő: írás, könyv, értelmiség. Tanulmányok Erdély történelméhez. Bukarest 1977. 57., 318. (113-114. sz. jegyz.) 115 Veress E.: Olasz i. m. 260-261., Bónis Gy.: A jogtudó i. m. 325. 116 Kubinyi A.: Diplomáciai i. m. 128., Kubinyi A.: Magyarok i. m. 85., Kubinyi A.: A királyi titkárok i. m. 21., vö. Bessenyei József: A Nádasdyak. Bp. 2005. 17-21. A bíborosra 1. Fraknói Vf: Szentszék i. m. II. 331-332. és Eubel C.: Hierarchia i. m. III. 16.
