Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Lakatos Bálint: Kálnai Imre főesperesi és királyi titkári kinevezése (1523-1525). Adalékok a pápaság magyar személyi politikájához Mohács előtt
KÁLNAI IMRE FŐESPERESI ÉS KIRÁLYI TITKÁRI KINEVEZÉSE (1523-1525) 429 zett, elegáns hendecasyllabusokban írt alkalmi verséből tudjuk elképzelni. Ebben Ursinus Velius Nádasdy Tamás hogylétéről érdeklődik, és ennek ürügyén felidézi az együtt töltött időt, az asztal mellett szellemesen csevegő Nádasdy alakját, valamint üdvözletét küldi neki és Brodaricsnak.9 7 Maga a költemény valamikor 1526 közepén keletkezhetett, mert néhány hónap múlva az egész budai udvart, és vele együtt a humanista kör tagjait is szétszórta a mohácsi vész. További, a pápaság által támogatott királyi titkárok Kálnai pályának ezt a szakaszát feltárva fel kell tennünk a kérdést: vajon voltak-e kollégái között mások is, akiknek udvari karrierjében a pápai hatalom támogatása hasonló szerepet játszott. A válaszadást megkönnyíti, hogy Kubinyi András egyik utolsó tanulmányában összeállította a II. Lajos uralkodása alatt működő, jelenleg ismert 25 titkár jegyzékét referensi tevékenységük alapján.98 Azt kell tehát ezeknél a személyeknél megvizsgálni, hogy ismerünk-e bármilyen mozzanatot, amely a Rómával való kapcsolatra mutat. Természetesen nem elsődlegesen az egyházi pálya (a titkári munka „bére" általában valamilyen egyházi javadalom volt), hanem a politikai karrier szempontjából. Itt két lehetőség jöhet szóba: 1) ha az illető már a magyar udvar tagjaként vagy már egyenesen királyi titkárként Rómában végez diplomáciai munkát, 2) ha a Curia Romana szolgálatában álló (magyarországi) személy maga vagy esetleg támogatottja bekerül a magyar udvarba. Az első esetre csak egyetlen személy, Brodarics István a példa. (Statileo János esetét, aki 1515-ben nagybátyja, Beriszló Péter veszprémi püspök és horvát-szlavón bán révén került be az udvarba, illetve 1516-ban járt egyszer magyar követként Rómában, itt most nem veszem figyelembe.)9 9 Brodarics padovai tanulmányai és Szatmári György pécsi püspök és kancellár melletti személyi titkárkodása után, 1516 körül lett királyi titkár. Az ő esetében a pápai támogatás kancellárrá tételében elsősorban római diplomáciai útjainak (1522. április-1524 nyara; 1525. március-augusztus) köszönhető.10 0 Bár 1521-től kezdve, amióta követként is igénybe vették szolgálatait, Lengyelországban, illetve 1524 végén Csehországban is járt, ő számított Magyarország „római »specialistájának«". jegyz.). Két fia is születik. Ezek közül az 1536-ban született Kálnai Gábornak (1T541) éppen Oláh Miklós a keresztapja (Olahus, N.: Carmina i. m. 20., 60. sz.) Hősünk 1538-ban viszont már Ferdinánd király törvényszékének esküdt ülnökeként szerepel (Magyar Országos Levéltár P 1339 2. csomó, nr. 224., 1538. nov. 27.). Felesége révén 1547. júl. 10-én még említik, 1. Neumann T.: A Korlátköviek i. m. i. h., tehát valamikor ezután halt meg. Az utóbbi adatokért Neumann Tibornak tartozom hálás köszönettel. 97 1. a 10. sz. jegyz-et. 98 Kubinyi A. : A királyi titkárok i. m. 10. — Természetesen voltak olyanok is, akik főállású diplomataként nem végeztek kancelláriai rutinmunkát vagy ilyen tevékenységükről nem maradt fenn oklevél, 1. uo. 9. 99 Köblös J.: Az egyházi i. m. 315-316., Kubinyi A.: A királyi titkárok i. m. 18-19., vö. Kubinyi A.: Diplomáciai i. m. 125. 100 Sörös P.: Jerosini Brodarics i. m. 8-12. (nem volt egyszerre püspöki és királyi titkár), 12-26., Bonis Gy.: A jogtudó i. m. 314., Kubinyi A.: A királyi titkárok i. m. 7.
