Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Király Péter: Nádasdy III. Ferenc rezidenciális zenéje

Király Péter NÁDASDY m. FERENC REZIDENCIÁLIS ZENÉJE1 Előzmények Napjainkra — részben a megelőző kutatógenerációk szorgos adatgyűjtéseinek köszönhetően, de jelentős mértékben az újabb kutatások eredményeként is — egyre világosabbá válik a magyarországi főúri rezidenciák zenei életének számos jellemzője.2

Ezekhez az ismeretekhez jól illeszkedik mindaz, ami időközben Nádasdy III. Ferenc udvarának zenéjéről körvonalazható. A Nádasdyak ugyan a 16-17. századi magyarországi főúri famíliák egyik legjelentősebbjének számítanak, rezidenciális zenéjük azonban — Bárdos Kornél rövid áttekintését kivéve3

— egészében mégsem képezte önálló feldolgozás tárgyát. Rájuk ez ideig nem irányult akkora figyelem mint az Esterházayakra, akik egyrészt magasra ívelő karrierjük, társadalmi és politikai jelentőségük miatt, másrészt viszont nem csekély mértékben az egyetemes zenetörténet egyik óriásának, Joseph Haydnnak hosszan tartó alkalmazása miatt kerültek az érdeklődés középpontjába. A Nádasdyaknál ilyesmiről nem beszélhetünk. Nyil-1 Jelen írás az OTKA K 71982 sz. kutatási program keretében készülő terjedelmes tanulmány legfontosabb ismereteit prezentálja mintegy „menetközben". Az összes forrásadat részletes tárgyalására ebben a munkában kerül majd sor. A Nádasdy udvartartás zeneéletével kapcsolatos forrásadatok, miként az azokból levonható következtetések is, a magyarországi főnemesi zeneélet általános kontextusába helyezve részben már szóba kerültek a 2. jegyzetben hivatkozott, a magyarországi arisztokrácia 17. századi zeneéletét elsősorban néhány jobban dokumentált család forrásai alapján vizsgáló tanulmányban. Emiatt bizonyos átfedések elkerülhetetlenek. 2 A témára vonatkozóan 1. Szabolcsi Bence: A XVII. század magyar főúri zenéje. In: Uő: A magyar zene évszázadai. I. Közr. Bónis Ferenc. Bp. 1959. 211-280.; Bárdos Kornél: Főúri zeneélet. In: Magyarország zenetörténete. II. (1541-1686). Szerk. Bárdos Kornél. Bp. 1990. 115-124.; Király Péter: A magyarországi főnemesség 17. századi zeneélete. Vázlatos áttekintés néhány főúri család forrásai alapján. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16-17. században. Szerk. G. Etényi Nóra - Horn Ildikó. Bp. 2005. 433-467.; Uő: 16-17. századi udvari zenénk kutatásának problematikájáról. Magyar Zene 41. (2003: 1. sz.) 75-85.; Uő: A 17. századi Habsburg udvar zenés látványosságai és a magyar főnemesség., ill. Uő: A muzsikásoknak való állás — 17. századi rezidenciális zeneéletünk egy néma emlékéről. Mindkét írás megjelent Király Péter: Magyarország és Európa. Zenetörténeti írások. Bp. 2003. 96-124.; Uő: Udvari trombitások a 16-17. századi Magyarországon. Magyar Zene 42. (2004: 2. sz.) 121-148.; Uő: A Batthyányak 17. századi rezidenciális zenéje. In: A Batthyányak évszázadai. Tudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. Szerk. Nagy Zoltán. Körmend-Szombathely 2006. 223-230. 3 Bárdos K. : Főúri zeneélet i. m. 118-119.; Megjegyzendő, Bárdos és munkatársainak a Zenetudományi Intézetben található idevonatkozó anyaggyűjtése lényegesen gazdagabb annál, mint amit rövid összefoglalása tükröz. Miért nem aknázta ki Bárdos a kijegyzetelt, illetve részben fénymásolt iratok fontos adalékait a Nádasdyak zeneéletének bemutatásához, miért maradt áttekintése ennyire torzó, ma már megállapíthatatlan. Tény viszont, hogy ez a forrásgyűjtés volt, ami jelen tanulmány szerzőjének jelentős indíttatást adott ahhoz, hogy foglalkozzon a Nádasdyak 17. századi zenetörténetével.