Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Kiss Erika: Nádasdy Ferenc tárházai és kincsei
NÁDASDY FERENC TÁRHÁZAI ÉS KINCSEI 953 szítmények háttérbe szorulnak. A század első harmadától a sokszögű lapokkal határolt, formára csiszolt, ún. fazettált drágakövek lesznek a legfinomabb ékszerek fő díszítő elemei., a Esterházy Julianna ékszerkészletei is ilyen drágaköves parure-ök, vagy ahogyan a kortársak nevezték: öltözetek, smukdk lehettek."" A készletek fő elemei a többtagú, nagyméretű, drágaköves függők voltak, amelyek a dekoltázs vonalát követő, szintén drágaköves nyakékről csüngtek le. Általában a nyakékkel egyező stílusú, elrendezésű fülbevalót és karkötő-párat is viseltek hozzá. A kor ékszerviseletének megfelelően ezeken az ékszereken már a mindent elborító, fazettált drágakövek a főszereplők. Az öltözethez a nyakéken kívül fülbevaló- és karkötő-pár, „láncz", „hajban való" ékszer („masli, reszkető tő, toll", boglárok), portréminiatűrt tartalmazó „kontrafe cakli", óra és gyűrű tartozott.M Az, hogy Nádasdy Ferenc feleségének ebből a fajtából hat teljes készlete (1 gyémántos-smaragdos, 1 gyémántos-gyöngyös, 1 tiszta rubinos, 1 zafíros, 1 gyémántos és 1 rubinos-gyémántos) volt, egyedülálló a korban." Ráadásul e készletek nagyon sok tételből álltak, változatos típusokkal. Talán nem véletlen, hogy éppen ezeket az ékszereket vitette Nádasdy a sárvári tárházba, több, szintén értékes darabot Pottendorfon hagyva. Excursus: a rubinos-gyémántos gyűrű A fent tárgyalt ékszerkészlet dobozában volt két, eredetileg nem oda tartozó gyűrű is. Ezek egyike termés rubinnal („Rubin Khorn"), a másik viszont rubinnal és egy hegyes gyémánttal volt díszítve.8 J A Nádasdy által lejegyzett inventárium szerint ez utóbbi volt az Esterházy Juliannától kapott jegygyűrűje. A későbbi, német nyelvű inventáriumból az is kiderül, hogy ez a gyűrű „Gemahel", azaz gemelli, ún. ikergyűrű volt. A gyűrű tehát két, egymásba kapcsolódó, de szét nem szedhető sínből állt, a gyűrűfejekbe foglalt drágakövekkel. A gyémánt, mint az ismert legkeményebb drágakő, Európában a középkor vége óta gyakran volt az eljegyzéskor, házasságkötéskor használt gyűrűk díszítő eleme. Keménysége a házasság erejét, megbonthatatlanságát szimbolizálta. Magyarországon különösen kedvelt volt a gyémántos-rubinos jegygyűrű, ame-79 Erich Steingräber. Alter Schmuck. Die Kunst des europäischen Schmuckes. München 1956. 137. skk; Joan Evans: A History of Jewellery 1100-1870. London 19702. 130-131. 80 Thököly Éva — már Esterházy Pál feleségeként készült — képmásán ilyen drágaköves ékszerkészletet visel 1690-ben. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest; Ltsz. 97.2 M. Ékszereinek 1670. december 21-én készült összeírásában azonban még nem találkozni ilyen darabokkal. A leírások alapján a két Thököly lány, Mária és Éva ékszerkincse bár kiemelkedően gazdag volt, tárgyai inkább egy korábbi stílusperiódushoz, ékszer-divathoz igazodtak. L. Consignatio rerum mobilium aurearum et argentearum Domicellar[um] Mariae et EuaeThököly in Arce Arua habitar[um]... Árva vára, 1670. december 21.: MOL E 185. 81 Illésházy Ilona 1661-ben hozományul „diamantos egísz öltözete" a következőkből állt: „nyakravaló, egy pár folbevaló fóggő, egy pár [kar]perec, hajba való tő." Szerémi lOdescalchi Artúr]: Gróf Illésházy Ilona menyasszonyi hozománya . Történelmi Tár (1880) 195-201. 82 Kemény János erdélyi fejedelem Nádasdy Ferencével egykorú, „arany művek "-ben igen gazdag kincstárában egyetlen ékszerkészletet sem említenek. L.: Egy magyar fejedelemi kincstár. Közli: ESzathmáry Károly. Történelmi Tár IV (1881) 763-781. 83 A gyémánt természetes előfordulása a két, egymásba fordított piramishoz hasonló alak, amelyet kettéhasítva nyerték a hegyes gyémántot
