Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Kiss Erika: Nádasdy Ferenc tárházai és kincsei
946 KISS ERIKA 1666-ot követően átalakuló Schatzkammer — I. Lipót intencióinak megfelelően — a Habsburg Monarchia, még inkább a Habsburg-ház politikai ambícióinak és hatalmának kifejezője volt. Fontos hangsúlyozni, hogy Lipót esetében ez a gyűjtemény, a tárgyak iránti személyes kapcsolatot, esztétikai viszonyt is jelentett egyben.5 4 A Hofburgban elhelyezett Schatzkammer — mai szemmel nézve korlátozott — nyilvánossága is ennek a reprezentációs gépezetnek volt a része. A Lipót-féle Schatzkammer elrendezése, a látvány — a sárvárihoz hasonlóan — megkomponált szcéna volt: az Ambrasból Bécsbe vitt ősgaléria képei között a császár meghökkentően valóságos viasz-képmása, a Paradicsomból való kiűzetést ábrázoló, óraszerkezet működtette kis szoborcsoport mellett 13 szekrényben és az asztalokon a Habsburg Monarchia földrajzi kiterjedtségét és egységét szimbolizáló emlékek is jelen voltak.55 Ennek a törekvésnek a jegyében kerülhettek ide a II. Rudolf-féle ún. „házi" (ti. Habsburg-házi) korona (Hauskrone) és a Nürnbergben őrzött császári korona (Kaiserkrone) másolata.56 I. Lipót császár 1672 nyarán a bécsi Petersplatzon lévő Huebhausban raktározott, elkobzott Nádasdy-kincsekből magának és kincstárának is kiválasztott darabokat. Mindenek előtt drágaköveket, nevezetesen nyolc nagy gyémántot és több ezer kisebb gyémánt és smaragd követ, valamint nyolc arany rózsát?1 hogy a császárnénak ezekből új ékszert készíttessen. Kiválasztott továbbá a sárvári tárházból egy Padovai Szent Antalt ábrázoló nagyméretű ezüst képet azzal a céllal emelt ki, hogy azt a mariazelli kegyhelynek adományozza -Nádasdy országbíró ugyanis eredetileg ide rendelte az ötvösművet. Harmadrészt a császár egy látszólag értéktelen „tárgyat" is kiválasztott: „Negi aranj szeőlö veßü"-t, amelyet a pottendorfi Kunstkammerből vitetett át Nádasdy Sárvárra. A négy vessző nem ötvösmű, hanem a naturalia körébe sorolható tárgy lehetett: valójában szőlő gyökér, ráfonódott arany teliérrel. A legendák szerint a tokaji bor a talajból a gyökerek által felszívott aranytól válik különlegessé; valószínűleg ilyen különleges „arany vesszőről" történt itt is említés. I. Lipót három választása emblematikus volt: a nagy drágakőrajongó és kegyes uralkodó 54 Friedrich Polleross: „Pro decore Majestatis". Zur Repräsentation Kaiser Leopolds I. in Architektur, bildender und angewandter Kunst. Jahrbuch des Kunsthistorischen Museums Wien 4-5. (2002-2003) 191-296., itt 238. 55 Uo. 240. 56 Egyes források a Schatzkammer tárgyai között említik a cseh Vencel Koronát és az úgynevezett „Bocskai-koronát is. Mindezekről — egykorú leltár híján — úti beszámolókból értesülhetünk. Az 1659 és 1677 között keletkezett művek között némi ellentmondás lelhető fel. A modenai herceg követe nem említi a Vencel- és a Bocskai -koronát. Marko Deisiger: Die Galerie Erzherzog Leopold Wilhelms und die Schatzkammer Kaiser Leopolds I. im Jahre 1659. Jahrbuch des Kunsthistorischen Museums Wien 10. (2008) 400-409., itt 405.; A szász választófejedelem követe 1660-ban a 13. szekrényben látta a Bocskai-koronát. Einmal Weimar-Wien und retour. Johann Sebastian Müller und sein Wienbericht aus dem Jahr 1660. Hrsg. Katrin Keller - Martin Scheutz - Harald Tersch. (Veröffentlichungen des Instituts für Osterreichische Geschichtsforschung 42.) Wien-München 2005. 119-120.; Egy ismeretlen szerzőjű, 1677. évi tudósítás szintén a 13. szekrényben említi az insigniát jogarral és országalmával (!), a császári, a „házi" és a cseh koronázásai jelvények, illetve másolataik társaságában. Arnold Luschin von Ebengreuth: Die ältesten Beschreibungen der kaiserlichen Schatzkammer zu Wien. Jahrbücher der kunsthistorischen Sammlungen des Allerhöchsten Kaiserhauses 20. (1899) CXC-CXVI. Reg. 18307. 57 Boglárt, stilizált virág formában komponált ékszert, ékszer-tagot.