Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Buzási Enikő: Nádasdy Ferenc országbíró rezidenciáinak festészeti berendezéséről. Számok és következtetések
922 BUZÁSI ENIK.Ö lóbejegyzése is, arról szóló utalással, hogy Nádasdy időről-időre megörökíttette a nála alkalmilag vendégeskedőket.13 0 A leírt eset egyúttal a kortárs-galéria „fejlesztésének" folyamatába, mikéntjébe is betekintést ad. Az, hogy a kortárs-sorozat legkorábbi darabjai az 1640-es évek első feléből valók, a Nádasdy-mecenatúra vizsgálatában külön hangsúlyt érdemel, mivel a jelenség magyarországi viszonylatban nemcsak egyedülálló, de különösen korai is: kezdete olyan időszakra esik, amikor a magyar arisztokraták megrendeléseiben legfeljebb családi arcképekkel, uralkodó-ábrázolásokkal, esetleg egy-egy történelmi személy portréjával találkozunk. Mi több, a későbbi évtizedekből is csak a Wideman-sorozat nyomán készült kisméretű ábrázolások ismertek - legalábbis sorozatszerűen. Adódik a kérdés, hogy a fiatal Nádasdy valamilyen mintát követett-e a kortárs-galéria létrehozásában és folyamatos bővítésében, vagy csupán a portrék iránti érdeklődés vezette. Mindenesetre életnagyságú, egészalakban készült kortárs-ábrázolásokból egyelőre nem ismerünk hasonló sorozatot, legalábbis olyat, amelyről feltételezhető, hogy tudomása volt róla. Az ikonográfiailag legközelebbi párhuzam az a nemesek portréiból álló berendezés, amely Joachim Enzmilner windhaagi kastélyát díszítette, kevéssel későbbi (1648 körüli) felállítása miatt azonban ez nem tekinthető példának Nádasdy számára,131 ahogy a mintegy évtizeddel megkésett és inkább a birodalmi ikonográfia és reprezentáció körébe tartozó másik sem, amely Grafeneggben állt. Ezt a háromnegyed-alakos Kurfürsten-sorozatot a már hivatkozott Verdenberg gróf fia, a császári kamarás Ferdinand von Verdenberg az 1650-es években — Frans Luycx III. Ferdinánd számára készült Hofburgheli Kurfürsten-sorozatának másolataként — rendelte meg a festőtől.132 Az említett példák közül tehát egyik sem tekinthető előzménynek Nádasdy kortárs-galériájához, habár annak kialakításában talán nem is kell feltétlenül ihletadó példát keresnünk. Elég, ha megnézzük a legkorábbi portrék készítésének idejét, valamint az ábrázoltak akkor viselt méltóságait, és kiderül, hogy ebben a portrésorban Nádasdy a virtuális magyar királyi udvar hivatalban lévő országos főméltóságainak teljes sorát jelenítette meg,13 3 az 1645/46 és 1655 közötti időszakra nézve. A kezdeti dátumból az indíték is kisejlik: az udvarral addig császári kamarásként (1644), valamint magyar királyi tanácsosként (1645) érintkező Nádasdy az 1646. február 2-án kapott királyi udvarmesteri kinevezéssel a magyar országos főméltóságok sorába lépett.13 4 Talán ezzel összefüggésben látott hozzá ahhoz, hogy otthonában (még Keresztúron) felál-130 Rákóczi László naplója. Közzéteszi: Horn Ildikó. Utószó: R. Várkonyi Ágnes. (Magyar Hírmondó sorozat) Bp. 1990. 124.: [1655. május] „16. íratta ki Nádasdy uram az én képemet is az palotában [ti. Seibersdorfon - B. E.] több magyarországi urak képeihez..." 131 Vö. Welt des Barock. Landesausstellung i. m. 64.: Kat. Nr. 1. 14.; Garberson, E.: Bibliotheca Windhagiana i. m. 110. 132 Tietze, H.: Die Sammlungen des Schlosses Grafenegg i. m. 7. A Grafenegg számára festett képek közül Karl Ludwig von der Pfalz, Friedrich Wilhelm von Brandenburg, Johann Philipp von Schönborn mainzi választófejedelem, Maximilian Heinrich kölni hercegérsek, Karl Caspar trieri hercegérsek portréja azonosítható biztosan a sorozat darabjaként. L. még uo. 48-50. 133 E tisztségviselőkre és a virtuális magyar udvarra újabban Pálffy G. : A Magyar Királyság i. m. passim. 134 Vö. Torna K.\ Gróf Nádasdy Ferenc i. m. 46.
