Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Buzási Enikő: Nádasdy Ferenc országbíró rezidenciáinak festészeti berendezéséről. Számok és következtetések
920 BUZÁSI ENIK.Ö szerűnek tűnő birodalmi ikonográfiával találkozunk, olyannal, ami a Nádasdyudvar reprezentációját az udvari arisztokrácia rezidenciáinak reprezentációs karakteréhez teszi hasonlóvá. A jelenség egyedülálló volta abban is megmutatkozik, hogy ez a reprezentáció mellőzi a magyar királyok portréit és az uralkodó-ábrázolások terén kizárólag császári ikonográfiára épül. A Pottendorf várára és gyűjteményeire nézve jelenleg ismert tizenkét (1669-ben, illetve azt követően készült) jegyzék egyikében sincs nyoma ugyanis magyar királyokról — és vezérekről, akár feltételezhetően a Mausoleum nyomán — készült ábrázolás-sorozat -nak. Miközben a 17. századi magyarországi nemesség magyar államiságot és szuverenitást hangsúlyozó képzőművészeti reprezentációjának pillére már a század első felében is, de a Mausoleum 1664. évi megjelenését követően igen hamar — és szinte kánonszerűen — a magyar királyok portréinak a legkülönbözőbb műfajokban történő felhasználása volt.120 Van azonban a pottendorfi képanyagnak egy másik sajátossága, ami ikonográfiái jelenségként bizonyos mértékig párhuzamos az előzővel, illetve a reprezentáció szándékát tekintve sajátosan egészíti ki azt: nevezetesen, hogy a fent említett 121 portré közül (amely mennyiségbe az eddig tárgyalt, 37 darabot kitevő császár-sorozatok is beletartoznak) 39 kép Nádasdy kortársait ábrázolta,121 további hat képmás12 2 pedig a 16-17. század fordulója körüli évek Magyar Királyságbeli és erdélyi politikusait és főméltóságviselőit. A 45 magyar tárgyú portréval (amelyből 39 egészalakos volt) pottendorfi kastélyában Nádasdy Ferenc a 17. századi magyarországi főnemesség és politikai vezető réteg egy igen reprezentatív körét képviseltette. E portréknak — mint azt már korábban kimutattuk — egy jelentős része utólag az Esterházyak fraknói gyűjteményébe került, és ott a Pál nádor által kialakított ősgaléria darabjai közé sorolva maradt fenn.12 3 A képeket — több más, főként Nádasdy- és Esterházy-családtagokat ábrázoló, ugyancsak pottendorfi eredetű portréval kiegészítve12 4 — I. Lipót a Nádasdyakkal való rokonság okán ajánlotta fel Esterházy Pálnak, aki a kínálatból 56 arcképre, vala-120 A példák áttekintésére 1. Galavics Géza: Hagyomány és aktualitás a magyarországi barokk művészetben - XVII. század (A barokk képzőművészeti tematika helyi elemei) In: Magyarországi reneszánsz és barokk. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk. Galavics Géza. Bp. 1975. 240-244. A példák a 17. század elejétől, még a Mausoleumtó\ független alkotásoktól (pl. Gács, Forgách-kastély) kezdve a kismartoni díszterem 1690 körül, már a Mausoleum nyomán készült királybüszt-sorozatáig tartanak. A Mauseoleum alapján készült művek áttekintésére alapvetően: Rózsa Gy.: Magyar történetábrázolás i. m. 60-80. 121 Nevüket a későbbiekben, viselt méltóságaikkal együtt adjuk meg. A róluk készült 33 egészalakos képen kívül ide tartozik további 6 félalakos férfiarckép is, amely név nélkül szerepel mind a leltárakban, mind az alább (126. jegyzet) hivatkozott jegyzékekben. 122 Báthory Zsigmond, Báthory Gábor és Bethlen Gábor erdélyi fejedelmek, Nádasdy Tamás és Illésházy István nádorok, Zrínyi György horvát-szlavón bán egészalakos portréiról van szó. 123 Buzási Enikő-. Nádasdy Ferenc pottendorfi galériájának fennmaradt arcképei és a Wideman-portrésorozatok. Művészettörténeti Értesítő 50. (2001) 15-30. A cikk részletesen szól a Fraknón lévő képekről, eddigi irodalmukról és a Wideman-metszetekkel való összefüggésükről, erre az alábbi említések során külön nem térek ki. 124 Az Esterházyakhoz került az említetteken kívül 6 női és 6 férfiportré, valamennyi az Esterházy és Nádasdy család tagjairól, Draskovichnénak, azaz Nádasdy egyik lányának egészalakos portréja, egy mellkép azok közül, amelyek Nádasdyt és feleségét, valamint gyermekeiket ábrázolták, továbbá két törpe arcképe, összesen 16 kép.
