Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Buzási Enikő: Nádasdy Ferenc országbíró rezidenciáinak festészeti berendezéséről. Számok és következtetések
916 BUZÁSI ENIK.Ö rának (Szente Bálintnak) írott egyik levelében számol be I. Lipót látogatásáról, és ebben mindarról szó van, ami esetleg tisztázhatná a terem nevének eredetét: a vendéglátás helyszíneiről és a programokról. A „Chászár Háza" azonban egyikben sem érintett: Lipótnak és kíséretének Nádasdy lakrészében szolgálták fel az ebédet, az uralkodócsalád hölgytagjainak pedig az „öreg palotán" terítettek, majd délután kerti szórakozásokkal múlatták az időt, egészen indulásig. A terem elnevezése tehát nem kapcsolódik ehhez az alkalomhoz, a vendéglátás helyszínei a leltárból kikövetkeztethető kastély-topográfia szerint távolabb estek tőle.101 Megoldást a kérdésre a szoba akkori díszítéséről tudottak sem adnak, a falakon három ezüstös bőr kárpit volt széles virágokkal, valamint három kép: „Kettei Chr(ist)us Vrunk kín szenuedése, Harmadika Kis Jesus gjözödölme". Ezen felül szuperlátos ágy, továbbá néhány szék és asztal, illetve matracok, vánkosok, párnák - vagyis a berendezés nem tűnik reprezentációs helyhez illőnek. Mindezek után egyetlen — később igazolandó — feltevés merülhet fel, hogy a terem a mennyezet díszéről, annak ikonográfiájáról kapta elnevezését, ahogy erre is van példa.102 A gondolat egyelőre csak logikailag állja meg a helyét, a pottendorfi kastély belsejének kiképzésére vonatkozóan ugyanis semmilyen forrással nem rendelkezünk, és erről a leltárak is végig hallgatnak - lévén valamennyi ingóságleltár, amelyek a falak díszítőelemeire sehol nem térnek ki. De ha arra gondolunk, hogy Nádasdy a csak alkalmilag használt10 3 Sárvár lakótereinek mennyezetét stukkóval rendelte borítani, akkor okkal hihetjük, hogy az egyébként komoly reprezentációs igényeknek megfelelően kiképzett, pottendorfi állandó rezidenciában sem volt díszítetlen a mennyezet. A császári látogatásról szóló forrás egy további adalékkal is hozzájárul a Kaiserzimmer kérdéséhez, pontosabban a kastélyban egyéb módon is képviselt birodalmi ikonográfiához. A délutáni kerti szórakozások kapcsán így ír Nádasdy: „..Igen rendesen fölékesítettem volt a császárok képeivel a kertet, melyeket a vén olasz csinált volt, mind réz statuak(na)k hitték..."1 0 '1 Nagyon valószínű, hogy ebben a közlésben olyan efemer anyagú, alkalmi dekorációt jelentő ábrázolásokról van szó, amelyek az itáliai eredetű kulisszaszínpadok díszleteihez, díszlet-elemeihez hasonló megoldású, falapból körvonaluk mentén kivágott10 5 figurák voltak, rézszobrot imitáló, monokróm festéssel. Ezt jelentheti az, hogy a 101 Köszönöm az ebben való megerősítést Viskolcz Noéminek, aki Pottendorf feldolgozása kapcsán foglalkozott a kastély helyiségeinek elhelyezkedésével is. 102 Példaként említhető a zwettli apátság Kaiserzimmerének 16. századi kazettás famennyezete (ma Laxenburg, Franzensburg, Thronsaal) amelyen a faragott címerekből álló birodalmi heraldika adja a terem ikonográfiájának megfelelő díszítést. Polleross, F. B.\ Imperiale Repräsentation i. m. 26. és 5. kép. 103 Nádasdy maga írta 1655. január 13-án sárvári számtartójának szóló utasításában, hogy „Mint hogy penigh magunk ritkán residealunk ot Sárvarot". MOL E 185, 66. d. 34. t. Utasítások, I. köt. fol. 193.: „Instructio pro Petro Fekete Rationista Arcis n(ost)rae Sárvár etc." Az adatot Király Péternek köszönöm. 104 Torna K.\ Egy császári látogatás i. m. 357. 105 Hye n megoldású és anyagú, részben mechanikára montírozott színpadi díszletelemek rézmetszetű ábrázolását találjuk Johann Schultestől 1663-ból. Ferdinand Karl. Ein Sonnenkönig in Tirol. Hrsg. Sabine Haag. Ausstellungskatalog, Schloss Ambras, Innsbruck 2009. 198.: Kat. Nr. 3. 17. (Veronika Sandbichler katalógus-szócikke.)
