Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Buzási Enikő: Nádasdy Ferenc országbíró rezidenciáinak festészeti berendezéséről. Számok és következtetések
914 BUZÁSI ENIK.Ö kótereiben elhelyezett festmények Nádasdy számára nem gyűjteményi darabok, képzőművészeti alkotásként megbecsülendő tárgyak voltak. Minőségtől és alkotótól függetlenül — akkori szóhasználattal élve — „házöltözetet" látott bennük, a leltározás során gyakran annyi figyelmet sem szentelve nekik, mint a kárpitoknak, amelyeknek anyagát és kiképzését sok esetben pontosabban körülírva adta meg. Az elmondottak összefüggésében annyi elöljáróban is megállapítható, hogy Nádasdy gyűjtőként nem arra törekedett, hogy rezidenciáiban „galéria-minőségű" darabokból álló képtárat hozzon létre. A festmény nem önmagáért, hanem egyfelől mint műfajilag igen változatos Kunstkammerénék tartozéka, másfelől pedig — a lakóterek festészeti berendezéseként — mint reprezentatív funkciót betöltő díszítmény kapott helyet. Jól mutatja ezt a műtárgyakkal legjobban felszerelt kastély, Pottendorf példája. A pottendorfi rezidencia és a kétirányú reprezentáció formái Nádasdy Ferenc rezidenciája Sopronkeresztúr után 1650 nyarától a frissen megvásárolt alsó-ausztriai Seibersdorf lett90 egészen 1660 elejéig, amikor is az akkor még zálogként bírt Pottendorfba tette át lakhelyét; ennek tényleges megvétele 1665 elejére esett.9 1 Mindkét rezidencia helyszínének kiválasztásában jelentősége volt Bécs közelségének — ami nem egyedülálló törekvés a Habsburg-udvarral szorosabb kapcsolatot tartó magyar főrangúak körében9 2 —, de Pottendorf berendezéséből ítélve szerepe lehetett benne annak a szándéknak is, hogy reprezentációs helyszínként kialakítva minél jobban megfeleljen a kor jelentősebb ausztriai rezidenciáinak. Alsó-Ausztriában fekvő kastélyával (a császárváros közelségével és lakhelye gazdag felszereltségével) az országbíró, a Magyar Királyság második főméltósága, a birodalmi arisztokrácia tagjaként is reprezentálni kívánt.9 3 Pottendorf képzőművészeti, festészeti berendezésének összetétele — különösen Sárvárhoz mérve — legalábbis erről szól. Valamennyi rezidencia közül képeket legnagyobb számban és legnagyobb változatosságban Pottendorfon találunk. De nemcsak festményből és általában mindennemű képzőművészeti tárgyból volt itt a legtöbb, hanem kárpitokból és 90 Az alsó-ausztriai Seibersdorfot és vele Szarvkőt 1650 tavaszán vette meg Hans Rudolf von Stotzingtól. L. erre Torna Katalin már idézett disszertációját: Torna K.: Gróf Nádasdy Ferenc i. m. 50, ill. e számbeli írását. Seibersdorfról keltezett ismert levelei közül a legkorábbi 1650. június 12-éről való. Seibersdorfra nézve eddig egyetlen leltár sem került elő, Nádasdy ottani rezidenciájának kialakítását így jelenleg sajnos nem ismerjük. 91 Torna K. : Gróf Nádasdy Ferenc i. m. 51-52. Az eladó Matthias Ernst Berchtoldt von und zu Ungarschütz volt. Nádasdy legkorábbi ismert, pottendorfi keltezésű levele 1660 augusztusáról datált. 92 Torna K. \ Gróf Nádasdy Ferenc i. m. 55. 93 Az itt tett megállapítást az országbíró politikai-közéleti pályájának legújabb történeti feldolgozása is megerősíti, olyan konklúziókkal, amelyek párhuzamosak a pottendorfi rezidencia elemzéséből leszűrhetőkkel: „Rezidenciáinak Bécshez való közelsége lehetővé tette számára, hogy az uralkodói udvar nemzetközi arisztokráciájának életébe gyakrabban és közelebbről betekintsen, mint a magyar főurak nagyobbik része, akik a távolság miatt ritkábban vállalták a felutazást a császárvárosba. Ha óvatosan is, de eddigi kutatásaim alapján ki merem mondani, hogy megvolt benne az igény az udvari arisztokráciába való integrálódáshoz, de legalább is az ott látott minták recepciójára hajlandónak mutatkozott. Kortársai között is általánosan elterjedt nézet volt, hogy Nádasdy kiváló kapcsolatokkal rendelkezik az udvarban." Torna K.: Gróf Nádasdy Ferenc i. m. 27.
