Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Buzási Enikő: Nádasdy Ferenc országbíró rezidenciáinak festészeti berendezéséről. Számok és következtetések

914 BUZÁSI ENIK.Ö kótereiben elhelyezett festmények Nádasdy számára nem gyűjteményi dara­bok, képzőművészeti alkotásként megbecsülendő tárgyak voltak. Minőségtől és alkotótól függetlenül — akkori szóhasználattal élve — „házöltözetet" látott bennük, a leltározás során gyakran annyi figyelmet sem szentelve nekik, mint a kárpitoknak, amelyeknek anyagát és kiképzését sok esetben pontosabban kö­rülírva adta meg. Az elmondottak összefüggésében annyi elöljáróban is megál­lapítható, hogy Nádasdy gyűjtőként nem arra törekedett, hogy rezidenciáiban „galéria-minőségű" darabokból álló képtárat hozzon létre. A festmény nem ön­magáért, hanem egyfelől mint műfajilag igen változatos Kunstkammerénék tar­tozéka, másfelől pedig — a lakóterek festészeti berendezéseként — mint repre­zentatív funkciót betöltő díszítmény kapott helyet. Jól mutatja ezt a műtár­gyakkal legjobban felszerelt kastély, Pottendorf példája. A pottendorfi rezidencia és a kétirányú reprezentáció formái Nádasdy Ferenc rezidenciája Sopronkeresztúr után 1650 nyarától a frissen megvásárolt alsó-ausztriai Seibersdorf lett90 egészen 1660 elejéig, amikor is az ak­kor még zálogként bírt Pottendorfba tette át lakhelyét; ennek tényleges megvétele 1665 elejére esett.9 1 Mindkét rezidencia helyszínének kiválasztásában jelentősége volt Bécs közelségének — ami nem egyedülálló törekvés a Habsburg-udvarral szo­rosabb kapcsolatot tartó magyar főrangúak körében9 2 —, de Pottendorf berende­zéséből ítélve szerepe lehetett benne annak a szándéknak is, hogy reprezentáci­ós helyszínként kialakítva minél jobban megfeleljen a kor jelentősebb ausztriai rezidenciáinak. Alsó-Ausztriában fekvő kastélyával (a császárváros közelségével és lakhelye gazdag felszereltségével) az országbíró, a Magyar Királyság második főméltósága, a birodalmi arisztokrácia tagjaként is reprezentálni kívánt.9 3 Potten­dorf képzőművészeti, festészeti berendezésének összetétele — különösen Sárvár­hoz mérve — legalábbis erről szól. Valamennyi rezidencia közül képeket legnagyobb számban és legnagyobb változatosságban Pottendorfon találunk. De nemcsak festményből és általában mindennemű képzőművészeti tárgyból volt itt a legtöbb, hanem kárpitokból és 90 Az alsó-ausztriai Seibersdorfot és vele Szarvkőt 1650 tavaszán vette meg Hans Rudolf von Stotzingtól. L. erre Torna Katalin már idézett disszertációját: Torna K.: Gróf Nádasdy Ferenc i. m. 50, ill. e számbeli írását. Seibersdorfról keltezett ismert levelei közül a legkorábbi 1650. június 12-éről való. Seibersdorfra nézve eddig egyetlen leltár sem került elő, Nádasdy ottani rezidenciájának kialakítását így jelenleg sajnos nem ismerjük. 91 Torna K. : Gróf Nádasdy Ferenc i. m. 51-52. Az eladó Matthias Ernst Berchtoldt von und zu Ungarschütz volt. Nádasdy legkorábbi ismert, pottendorfi keltezésű levele 1660 augusztusáról datált. 92 Torna K. \ Gróf Nádasdy Ferenc i. m. 55. 93 Az itt tett megállapítást az országbíró politikai-közéleti pályájának legújabb történeti feldol­gozása is megerősíti, olyan konklúziókkal, amelyek párhuzamosak a pottendorfi rezidencia elemzésé­ből leszűrhetőkkel: „Rezidenciáinak Bécshez való közelsége lehetővé tette számára, hogy az uralko­dói udvar nemzetközi arisztokráciájának életébe gyakrabban és közelebbről betekintsen, mint a ma­gyar főurak nagyobbik része, akik a távolság miatt ritkábban vállalták a felutazást a császárvárosba. Ha óvatosan is, de eddigi kutatásaim alapján ki merem mondani, hogy megvolt benne az igény az ud­vari arisztokráciába való integrálódáshoz, de legalább is az ott látott minták recepciójára hajlandó­nak mutatkozott. Kortársai között is általánosan elterjedt nézet volt, hogy Nádasdy kiváló kapcsola­tokkal rendelkezik az udvarban." Torna K.: Gróf Nádasdy Ferenc i. m. 27.

Next

/
Thumbnails
Contents