Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Viskolcz Noémi: Nádasdy III. Ferenc gyűjteményei
888 VISKOLCZ NOÉMI zott, hogy megfelelő szöveget találjanak kiadásra. A magyar nagyúr több ismerősének is ajánlotta nyomdai kapacitását, így például Athanasius Kirchernek már 1665-ben megemlítette a lehetőséget, és rajta keresztül Nádasi Jánosnak, az akkor Rómában tartózkodó magyar jezsuitának is, ám egyikük sem használta ki a felkínált lehetőséget.91 1667-ben egy másik nyomdászt is alkalmaztak Hacque mellett, a szintén antwerpeni Hieronymus Verdussent. Első közös művük azoknak a szervitáknak a rézmetszetekkel díszített rendtörténete lett, akiket éppen Nádasdy telepített le Lorettóban.92 1668-ban — eddig ismeretlen okokból — a nyomda kettévált, egyik fele Bécsben maradt Hacque vezetésével, a másik Pottendorfba került Verdussennel. Feltehetőleg a Hacque és Nádasdy közötti személyi ellentétek vezettek odáig, hogy 1668 végén az országbíró úgy döntött, megszabadul a bécsi nyomdájától, és eladta azt a császár kedvenc történészének, Gualdo Galeozzo Prioratónak.9 3 Verdussen Pottendorfban folytatta a nyomdászatot, 1669-ben azonban a műhely megszűnt, tevékenységéről jelenleg nincs több adatunk.94 A vagyonelkobzáskor összeállított hitelezői lista szerint Nádasdy még 50 forinttal tartozott Verdussennek,9 5 és Haque is követelte a bérét és az eladott könyvek árát, majdnem 700 forintot.9 6 1670-ben Lorettóban, Nádasdy magyar birtokán egy újabb nyomda jelent meg, ahol David Krauss irányításával adtak ki jogi és teológiai műveket magyar és német nyelven, de ennek a műhelynek is rövid volt az élete: 1672-t követően nincs több kiadványa.97 A Nádasdy-vagyon összeírása során a pottendorfi kastély termeiben számos nyomdához való tartozékot is találtak: papírkötegeket, betűkészletet, ráadásul az egyik szobában egy rézmetszet-nyomtató prést {„Kupferpress") is.98 Összefoglalva: hat év alatt (1666 és 1672 között) három nyomdahelyen (Bécsben, Pottendorfon és Lorettóban) három nyomdász dolgozott Nádasdynak, ám úgy tűnik, a nagy anyagi áldozatok ellenére sem volt jövedelmező a vállalkozás. A kudarc hátterében elsősorban az állhatott, hogy nem tudtak érdekes és eladható témájú kéziratokat szerezni. A pottendorfi kert A 17. századi magyar kastélyok kertjeiben a téma egyik kutatója, Fatsar Kristóf szerint még nem igen érhető tetten az új francia kertművészet, hanem 91 Kiss Farkas Gábor: „Difficiles nugae" - Athanasius Kircher magyar kapcsolatai. Irodalomtörténeti Közlemények 109. (2005) 446. 92 VT Ecsedy Judit: Bécs: 17. századi nyomdafelszereléseink egyik forrása. Magyar Könyvszemle 121. (2005) 33. 93 MOL E 185; Prioratóra 1. Bene Sándor: „Ő Császári Felségének kedve telik benne ..." (Egy birodalmi história és társszerzői). Filológiai Közlöny 39. (1993) 49-56. 94 Borsa Gedeon: Nádasdy Ferenc pottendorfi és lorettomi nyomdái (1666-1673). Magyar Könyvszemle 91. (1975) 202-207.; V Ecsedy Judit: A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában 1473-1800. Bp. 1999. 137-138. 95 Sitte, A.: Aus den Inventarien i. m. (1906-1907) 70. 96 Uo. 72. 97 Borsa G.: Nádasdy Ferenc i. m. 204.; V. Ecsedy J.: A könyvnyomtatás i. m. 138. 98 Rózsa Gy.: A magyar történetábrázolás i. m. 139.; Borsa G.: Nádasdy Ferenc i. m. 203.
