Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Viskolcz Noémi: Nádasdy III. Ferenc gyűjteményei
886 VISKOLCZ NOÉMI becsültek. Ezenkívül még egy kézenfekvő összehasonlítás adódik: Zrínyi Péter ugyanekkoriban konfiskált könyvtára 95 tételt foglalt magába, és értékét csupán 69 forint 8 krajcárra tartották.7 9 Bár tudunk arról, hogy a könyvtárnak 1669-ben létezett egy teljes katalógusa, ez egyelőre még nem került elő. Nádasdy elfogatása után az értékes albumokat és sorozatokat kiválogatta a császári könyvtáros, Peter Lambeck,80 a teológiai szakokat a lorettói szerviták szerezték meg, ezekről fennmaradtak a katalógusok is (229 és 272 tétel).8 1 A jogi, politikai és történeti műveket Johann Paul Hocher, az udvari főkancellár, egyben a magyar főurak ellen folytatott per fő mozgatója igényelte magának,82 ennek a résznek sajnos nincsen meg a katalógusa. A tizenegy szakba osztott könyvtár egyes részeinek megnevezését Peter Lambeck jegyzékéből ismerjük: I. Scripturistae, II. Sancti Patres, III. Concionatores, IV Contorversistae, V Humanistae, VI. Theologi Spéculatives, VII. Juristae, VIII. Medici, IX. Philosophi, Politici, Mathematici, X. Historici profani, XI. Historici ecclesiastici.83 Ez a felosztás jelentősen, sőt szokatlanul különbözik a kor világi könyvtáraiétól (például Ágost wolfenbütteli hercegétől), de a kor ismert magyar főnemesi gyűjteményeitől is, Zrínyi Miklósétól8 4 vagy Batthyány I. Ádámétól egyaránt,8 5 róluk ugyanis nem állítható, hogy teológiai olvasmányokkal zsúfolták tele polcaikat. Ezzel szemben a pottendorfi könyvtár tizenegy szakja közül hat kapcsolódik valamiképpen a teológiához, mely könyvtárrend leginkább a korabeli jezsuita könyvtárakkal mutat rokonságot. A könyvtár egyik különlegessége a nagy, reprezentatív, modern sorozatok megléte: például a Matthaeus Merian-féle krónika, a Theatrum Europaeum 1671-ig megjelent nyolc kötete, valamint ugyancsak tőle az 1642 és 1654 között 18 kötetben kiadott Topographia-sorozat Európa országairól. Hasonlóan nagyszabású a Bibliotheca Veterum Patrum., vagyis az ókeresztény írók műveit tartalmazó 13 kötet (Párizs 1654), valamint a kor egyik leghíresebb bibliája, az ún. Biblia Regia 10 kötetben (Párizs 1645). Egyes szerzőktől — így például a kor neves jezsuita tudósától, Athanasius Kirchertől — minden művet megszerzett Nádasdy, és az is említésre méltó, hogy a Bécsben kiadott könyvek igen széles skálájával rendelkezett. Ami újra és újra kitűnik a forrásadatokból, hogy Nádasdy nem sajnálta a pénzt könyvekre, vásárlásai — ismerve a korabeli magyarországi viszonyokat — néha egyenesen meghökkentőek: a családi levéltárban fenn-79 Orlovszky Géza: Zrínyi Péter könyvei. In: A Bibliotheca Zriniana története és állománya. Összeáll. Hausner Gábor et al. (Zrínyi-könyvtár IV) Bp. 1991. 53, 573-579. 80 Sitte A.: Gróf Nádasdy Ferencz művei i. m. 152-158.; Magyarországi magánkönyvtárak. II. 1588-1721. S. a. r. Farkas Gábor et al. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 13/2.) Szeged 1992. 73-80. 81 Magyarországi magánkönyvtárak. IV 1552-1740. S. a. r. Bajáki Rita et al. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 13/4.) Bp. 2009. 114-123. 82 ÖStA AVA FHKA HKA NÖHA 83 Magyarországi magánkönyvtárak. II. i. m. 73-80. 84 A Bibliotheca Zriniana története, i. m. 85 Koltai András: Batthyány Ádám és könyvtára. (A Kárpát-medence kora újkori könyvtárai IV) Bp.-Szeged 2002.
