Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Szőke Zoltán: Magyarország és a vietnami háború, 1962-1975
MAGYARORSZÁG ÉS A VIETNAMI HÁBORÚ, 1962-1975 85 lú kapcsolatok javításához fűződő magyar érdekekről azonban Kádár még a KB előtt sem beszélt. Ilyen kényes kérdéseket csak a pártvezetés legbelső köreiben, a Politikai Bizottság ülésein lehetett megvitatni. A probléma megoldása érdekében az MSZMP — a konfliktus politikai rendezését célzó titkos diplomáciai erőfeszítésein kívül — három irányban tett lépéseket. Kádár Brezsnyevnek és Andropovnak javasolta, hogy az SZKP értékelje újra és vesse „igen alapos elemzés" alá a vietnami kérdés politikai, katonai, gazdasági és minden egyéb vonatkozását, valamint „az összes lehetséges variánsokat kidolgozva," készítsen terveket a különböző esetek megoldására, illetve a kérdés végleges rendezésére. Javasolta továbbá, hogy a szovjet-kínai konfliktus miatt a szocialista táboron belül kialakult ellentétek rendezésére hívjanak össze nemzetközi tanácskozást, vagy ha ez nem megy, az SZKP hivatalos nyilatkozatban, egyértelmű formában közölje ezzel kapcsolatos állásfoglalását.148 Harmadik lépésként a Politikai Bizottság határozata alapján az MSZMP levélben fordult a Varsói Szerződés tagállamaihoz, amelyben meghívta Budapestre a testvérpártok illetékes képviselőit, hogy vitassák meg, miként lehetne hatékonyabbá tenni a Vietnam számára nyújtott támogatást „segítségnyújtásunk egymás közötti koordinálása útján."14 9 Ez utóbbi kezdeményezés arról árulkodik, hogy a Varsói Szerződés tagállamai — Hanoi legnagyobb örömére — egymástól teljesen függetlenül és tervszerűtlen módon ömlesztették Vietnamba gazdasági és katonai segélyeiket. A vietnamiak így a szükséges eszközök többszörösével gazdálkodhattak, amely egyrészt nem segítette a hatékony felhasználást (így közvetve hozzájárult konfliktus elhúzódásához), másrészt a segítséget nyújtó szocialista országokra — így Magyarországra is — egyénileg aránytalanul nagyobb terheket rótt, mintha a támogatás összetételét és időbeli ütemezését összehangolták volna. Brezsnyev, Kádár észrevételeire reagálva a következő válaszokat adta: A nemzetközi tanácskozás kérdését írásos formában ne vessék fel a testvérpártoknak, de „az előkészületeket óvatosan folytatni kell."15 0 A Szovjetunió Vietnam felé tovább folytatja a „meggyőző munkát," ugyanakkor az USA felé politikai nyomást gyakorol. A vietnami segélyek koordinációjával kapcsolatos magyar kezdeményezést pedig a román és — némileg meglepő módon — a lengyel pártvezetés ellenállása miatt a PB október 27-én véglegesen levette a napirendről.15 1 Gomulka lengyel pártfőtitkár a kommunista pártok október 16-22 között Moszkvában megtartott tanácskozásán közölte, hogy nem támogatja a magyar javaslatot. Gomulka reakciója már csak azért is meglepő, mert miközben a koordinációt elutasította, maga panaszkodott, hogy a haiphongi kikötőben hónapokig álltak a lengyel hajók. A kirakott áruk egy része tönkrement, mert a vietnamiak nem tudták elszállítani.15 2 Elutasító válaszát 148 Az MSZMP KB ülésének jegyzőkönyve, 1966. október 13., MOL M-KS 288.f.4/83.ő.e. 27. 149 Uo. 18. 150 Uo. 29. 151 A kezdeményezés elindításáról a PB augusztus 23-án döntött (1. az MSZMP PB ülésének jegyzőkönyve, 1966. augusztus 23., MOL M-KS 288.f.5/403.ő.e. 3.). Leállításához 1. MSZMP PB ülésének jegyzőkönyve, 1966. október 27., MOL M-KS 288.f.5/408.ő.e. 2. 152 Gaiduknál bőséges információt találunk a szovjetek és vietnamiak közötti állandó feszültségről a Vietnamba szállított szovjet katonai felszerelések hanyag, szakszerűtlen és pazarló haszná-
