Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Torna Katalin: Gróf Nádasdy III. Ferenc mecénási működésének társadalmi, anyagi és szellemi háttere
862 TOMA KATALIN szintű bevétel esetén a Nádasdyak parasztjai már régen szétfutottak volna a földesúri terhek miatt.6 8 Tobler becslései a tényleges éves jövedelmet nagyjából ennek felére teszik. Ha becslését elfogadjuk, Nádasdy bevételei ugyan lényegesen csökkennek, ám a korban még ezt az összeget is igen komoly jövedelemnek tekinthetjük. A birtoktörténet segítségével nyomon követhető Nádasdy rezidencia-alakítási stratégiája is. Ifjúkora javarészét Sopronkeresztúron töltötte. A Nádasdyak hagyományos rezidenciája, Sárvár számára lakóhelyként alig játszott szerepet. Seibersdorf megszerzésétől Pottendorf zálogba vételéig (1650-1660) javarészt Seibersdorfban élt, amint azonban átvette a Bécstől 30 kilométerre fekvő Pottendorfot, oda tette át székhelyét, és egészen 1671. évi letartóztatásáig ott élt. Rezidencia-választásában megfigyelhető, hogy igyekezett minél közelebb kerülni a Habsburg Monarchia irányítását végző bécsi udvarhoz és a császári rezidenciavároshoz. Ez azonban nem egyedi jelenség, hiszen más magyar főurak és főpapok is szereztek olykor-olykor birtokokat Alsó-Ausztriában. Mégis bizonyos, hogy a birtokok nyugalmasabb területekre való „mentése" és a bécsi udvar könnyebb elérhetősége is közrejátszott rezidencia-váltásában. E folyamat okainak részletesebb feltárása ugyanakkor még a további kutatások feladata. Szellemi háttér - áttérés a katolikus hitre A 17. század negyvenes éveire a dunántúli arisztokrácia katolizálása jórészt már lezajlott, Nádasdy Ferenc tehát az utolsók között ragaszkodott protestáns hitéhez. Áttérése nem ment egyik napról a másikra, az evangélikus prédikátorok körében felnőtt, okos fiatalembert nem volt könnyű meggyőzni a katolikus hit igazáról. Az anyjával bekövetkezett szakadáshoz — a Forgách Ádámmal 1638-ban kötött házasság mellett — az is hozzájárult, hogy Révay Judit a frigyet megelőzően katolikus hitre tért. A házassághoz pápai diszpenzációt kellett szerezni a felek között fennálló harmadfokú rokonság miatt. Forgách 1638. március 25-én kelt levelében kérte az uralkodót, III. Ferdinándot, járjon közbe érdekében a pápai engedély megszerzésében. Kérését azzal támasztotta alá, hogy Révay Judit már nagy hajlandóságot mutat az áttérésre, és az engedély is segíteni fog ebben, megtérésével pedig sokat nyerhet a katolikus hit a Dunántúlon is.69 A házasság megkötése elhúzódott, számos bonyodalom előzte meg, talán a két félnek sem volt igazán kedve hozzá. Erről tanúskodnak Esterházy Miklós nádornak feleségéhez, Nyáry Krisztinához írt levelei is: az özvegy, Révay Judit csak többszöri rábeszéléssel adta beleegyezését a kézfogóhoz, de a vőlegény, Forgách Ádám sem mutatkozott nagyon készségesnek, mert még gyűrűt is elfelejtett magával hozni.7 0 A kiskorú Ferenc — talán evangélikus környezete által irányítva — pedig hallani sem akart anyja újabb házasságról. A kiskorú Nádasdy Ferenc és húga (Anna Mária) érdekeit biztosítva az uralkodó 1638. május 68 Tobler, F.: Die Konfiskation i. m. 29-30. 69 ÖStA HHStA Staatenabteilungen, Rom, Varia Kart. 8. (alt 7.) 1636-1644, fol. nélkül. Az uralkodó levele az ügyben Gonzaga herceghez: uo. Rom, Korrespondenz Kart. 53. Konv. „Kaiser Ferdinand an Gonzaga 1638" fol. 7. 70 Merényi Lajos-. Eszterházy Miklós levelei Nyáry Krisztinához 1624-1639. Történelmi Tár (1900) 16-60., 264-295. és (1901) 354-386., 481-512., itt 289-290.
