Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Bariska István: Nádasdy II. Tamás és a Bocskai-felkelés
846 BARISKA ISTVÁN továbbá Valentin Herbst szenátorral és Christoph Gelharius jegyzővel egyetértésben történt.135 A városbíró tagadta ezt. Annál is inkább, mert Dorn a megkínzott foglyokat a kőszegi várban őrzött török foglyokkal végeztette ki, testüket pedig elrettentésül a kutyák elé dobatta.136 Ebben az ügyben Kőszeg deputációját Bécsben le is tartóztatták, így Cristoph Diemb ezredsoltésznál külön kérniük kellett a felmentésüket.137 Diemb ezredsoltész pártatlan császári törvénykezést ígért, amelybe a császári hadiszabályzat szerint senki nem avatkozhat bele.138 Kőszeg ugyanakkor arra hivatkozott, hogy koronazálogként a kamara birtoka, és ügyeikben csak szabadalmaik szerint ítélkezhetnek: „Nem a pártatlan hadbírósági jog, hanem kizárólag a polgárokat illető jog szerint."13 9 Várható volt, hogy a bécsi hadbíróság felmenti Wolfgang Dorn kapitányt viselt dolgai miatt, mondván, a hadfelszerelésnek a császári kézre került kőszegi várban jobb helyük volt. így lehetett biztosítani, hogy nem kerültek a rebellisek kezére. Kőszeg németajkú polgársága, „a német náció" is leckét kapott abból, hogy a protestáns város hiába keres méltánylást királyhűségéért. Ez az ellentmondás ugyanis éppen a polgárháború lényegéből fakadt. A feltüzelt etnikai indulatokért sem Nádasdy Tamás, sem Mátyás főherceg nem vállalt felelősséget. A királyhűség pedig nem volt mentség arra, hogy a polgárok lelki szabadságát hol protestáns Bocskai, hol a katolikus Habsburg-dinasztia oltalmába ajánlották.140 Amikor II. Ferdinánd 1631-ben súlyos adóterhekkel fenyegette meg a protestáns várost, ha nem teljesítik a protestáns tanítók és lelkészek eltávolítására vonatkozó parancsát, Kőszeg mérleget készített: ekkor nem kevesebb, mint 600 arany rajnai aranyforintra becsültek a Bocskai-felkelés alatt keletkezett károk helyrehozatalát.14 1 Utószó Mindezek után érthető, hogy az Alsó-ausztriai Kamara rebellis birtokosnak minősítette Nádasdy II. Tamást, és megfosztotta Kőszeg uradalmától és városától.14 2 A Habsburg-koronazálog uradalmat 1606 és 1609 között pedig — nem más, mint — Philipp Inckhofer császári élelmezési biztos kezelésére bízta. II. Rudolf ezt a döntését Nádasdy Tamásnak és anyjának, Choron Margitnak a „Bocskai-rebellió" alatt tanúsított hűtlenségével indokolta. Az alsó-ausztriai uradalmi forrásokból kiderül, hogy a kőszegi uradalmat a győri végvidék katonaságának ellátására kötelezték.143 Philipp Inckhofer a korábbi adó-kinnlevő-135 VaML KFL Act. Misc. Kőszeg, 1606. aug. 4. An die N(ieder) Ö(sterreichische) Regierung. 136 Bariska /.: Kőszeg hadikrónikája i. m. 142. lev. 137 VaML KFL Act. Misc. H. n. 1606. aug. 17. Christoph Diembs Regiments Schulteißn [...] Bericht. 138 U o 139 Uo. „[...] nit auf das unparteiische Kriegs Recht angesehen, sondern auf die politihscen Rechten gemeint und verstanden. " 140 VaML KFL Act. Mise. 1606. febr. 28. [?], valamint Act. Mise. 1606. aug. 4. 141 VaML KFL Tk. Lvt. Pótsorozat II. 97. sz. Memorial 1631 után. 142 Gmoser, E.: Geschichte der Herrschaft Güns i. m. 311-313. 143 ÖStA AVA FHKA HKA NÖHA G(üns) 68/A. fol. 1233. Bécs, 1606. okt. 14. Gehorsamsbrief Kaisers Rudolf II. an die Herrschafstuntertanen zu Güns.
