Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Bariska István: Nádasdy II. Tamás és a Bocskai-felkelés
NÁDASDY II. TAMÁS ÉS A BOCSKAI-FELKELÉS 835 kább a nyugat-dunántúli térség ellenőrzését tűzte ki céljául, hogy a számban jelentős horvát-szlavónországi, stájer és alsó-ausztriai haderőt ellenőrzése alatt tartsa. A sárvári hídfő kiépítése, megtartása is ezt szolgálta. Természetesen azzal, hogy itt, a Nádasdy birtokokon egyesülhessenek a magyar és török-tatár seregrészek. Bocskai dunántúli hajdúkapitányának, Némethy Gergelynek csak egy összehangolt bécsi és grazi hadvezetés lett volna képes gyorsan és hatékonyan ellenállni.6 2 Bocskai seregvezérei azonban megtudták, hogy a Sárvár, Szombathely és Kőszeg alkotta térség harcászatilag jelentős mértékben ellenőrizetlen maradt, és ezt használták ki arra, hogy Stájerországba és Alsó-Ausztriába törjenek. Ezen múlt többek között Németújvár, Kőszeg és Szombathely sorsa is. Az elvileg Magyaróvártól Németújvárig, valamint Körmendtől Borostyánkőig politikailag szilárd Habsburg-hű bázist és védvonalat tehát nemcsak Nádasdy Tamás átállása törte át. Bécs és Graz ugyanis nem ismerte fel a fedezetlen maradt Rába és a Gyöngyös völgye mentére leselkedő veszélyt. így egyfelől a Németújvár, Fürstenfeld, Fehring felé, másfelől a Szombathely, Kőszeg, Borostyánkő, Krumbach felé vezető utak és elágazások védtelenné váltak. Bécs és Graz illetékességi vitája Némethy Gergelyt és seregét többnyire fenntartással fogadták Nyugat-Magyarországon. Nyilván azért is, mert a hajdúsereg felső-magyarországi mozdulatait a törökök jóváhagyásával, dunántúli hadműveleteit pedig szintén csak török-tatár segédhadak aktív közreműködésével hajthatta végre. Többek között Pécs, Szigetvár, Koppány és Kanizsa török helyőrsége csatlakozott hozzá.63 Tudnivaló, hogy erről Bocskai fejedelem és a székesfehérvári szandzsákbég kötött egyezséget. Némethy 1605. május 18-án építtette ki a sárvári hídfőállást, hogy itt várja be a szigetvári és a kanizsai török kontingenseket. Nádasdy Tamás ekkor még nem döntött átállásáról, sőt a bécsi Udvari Haditanács segítségében bízott. Abban reménykedett, hogy katonai oltalma a Rábán túli területre is kiterjed. Ez arra utal, hogy végleges menekülése előtt nagyon fontos híreket kaphatott arról, hogy a Habsburg-zálogon lévő Kőszeg sem észak, sem dél felől nem bízhat a császári, illetve az örökös tartományok segítségében. Még azt is megtette, hogy üzenetet küldött Bécsbe, hogy „a rebellisek" [sic!], azaz Bocskai felkelői 4000 foglyot ejtettek és számos állatot zsákmányoltak.6 4 Joggal merülnek fel a kérdések: mi történhetett, hogy a Habsburg-ellenes Nádasdy, a zálogon lévő Kőszeg kapitánya informálta a császári hadvezetést és oltalmat is kért? S mi történhetett, hogy ugyanez a Nádasdy nem sokkal ezután családostul és vagyontárgyastul elhagyta kőszegi posztját, és ténylegesen a törökös útra lépett. 62 Prickler, H.\ Bocskay-Rebellion: i. m. 162. 63 Chernel Kálmán: Kőszeg sz[abad] kir[ályi] város története. 1-2. köt. Szombathely 1877-1878. 2. köt. 59. 64 ÖStA Kriegsarchiv, Akten des Wiener Hofkriegsrates Exp. 1605. Mai Nr. 59.
