Századok – 2010

TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Nádasdy Tamás horvát-szlavón bánsága (1537-1539)

NÁDASDY TAMÁS HORVÁT-SZLAVÓN BÁNSÁGA (1537-1539) 813 ban a vicebánok megőrizték szerepüket. 143 Tarnóci és Ráttkay személye azon­ban jelzi, hogy nem a tartomány legbefolyásosabb nobilitásai jutottak erre a posztra. Előbbinek ez ugródeszka volt a magyarországi karrier felépítésében,144 Ráttkay azonban viselt szolgabírói hivatalt is Varasd vármegyében a következő évtizedben, ami a vicebáni ranggal korábban teljesen összeegyeztethetetlen lett volna. 1538-ban Tarnóci és Ráttkay több esetben csupán kapcsolattartók voltak a bánok, az említett főhadparancsnok és a bécsi udvari hivatalok között. A tér­ség általános pusztulásával együtt az itt lakó nemesség is egyre szegényedett, majd Zágráb és Kőrös helyett mindinkább Varasd megye lett a szlavóniai ne­messég központja, és innen került ki a következő évtizedek vicebánjainak a többsége. Ennek a vonulatnak volt az egyik első képviselője Ráttkay, az ő sze­mélye már a korábbi tendenciák lassú megváltozását jelzi. A jogkörök csorbulása és a reformok ekkor még alig érzékelhető hatásai­nak idején a bánoknak számos kihívással kellett megbirkóznia az év első felé­ben. Hiába rögzítette a Váradi béke, hogy Horvátország és Szlavónia Ferdinánd érdekszférájába tartozik,14 5 és tehetett volna pontot a hosszú polgárháború vé­gére, új problémák jelentek meg a színen. Az 1536. évi oszmán hadjárat áttörte a Száva vonalát, és az átkelők megszerzése révén a határ menti csapatok állan­dó fenyegetést jelentettek egészen az Una torkolatáig. Szlavónia védtelen keleti végeit Székely Lukács — aki az év elején már Ve­rőcén állomásozott száz huszárával — tartotta, és próbálta megszűrni a Po­zsegából érkező támadásokat.14 6 A legnagyobb veszély azonban délről, a Száva felől leselkedett, ezért a végvidékért pedig a bánok feleltek. A sikeres védeke­zést azonban hajók nélkül nem lehetett megoldani. A Dráván és a Száván be­vethető naszádos flotta ötlete már 1537-ben felmerült, még Hans Katzianer tervezett egy ilyet felállítani, amelyhez a szlavón rendek nyújtottak anyagi se­gítséget.147 Az építkezés hamar megkezdődött, mert Erdődy Simon egy hónap­pal később százötven sajkáról tett említést, júniusban pedig a belső-ausztriai rendek havi kétezer forint zsoldot irányoztak elő a naszádosok fizetésére, ami körülbelül kétszáz dereglyét feltételez.14 8 A flotta átvészelte az eszéki hadjára-143 Erre példa, hogy Móré László hatalmaskodásának kivizsgálását Tarnóci intézte, „ammo­nebo nominibus et in personis dominacionis vestre magnifice et domini college eiusdem, ut in facto tantarum iniuriarum iure et iudicio revideatur, ac accepta super hoc relacione ab ipso domino Ladislao unus ex castellanis ad me venire debebit, cui relacionem factam enarrem." Sisic, F.: Saborski spisi i. m. II. 233-235. 1538. jún. 14., Gudóc melletti tábor. Tarnóci András Nádasdy Ta­másnak. 144 Az 1540-es években elhagyta a tartományt. 1549-ben már 80 adózó portával bírt a Dunántúlon és ezzel a régió 19. legnagyobb birtokosa volt. (Bariska /.: Történeti kérdések i. m. 82.) Utóbb naszádos főkapitány és kassai kapitány lett. Pálffy G.\ Kerületi és végvidéki főkapitányok i. m. 284. és 272. 145 váradi béke 6. pont. Horváth Mihály. Utyeszenich Fráter György (Martinuzzi bíbornok) élete. In: Horváth Mihály kisebb történeti munkái. IV köt. Pest 1868. 79. 146 ÖStA AVA FHKA H KA Ungarische Gedenkbücher Bd. 383. fol. 101-102; 102. 1537. jan. 15. Parancs Blasius Spillernek, hogy Székely verőcei katonaságának a zsoldjára 525 forintot fizessen ki. Kiadva: Rudolf Horvát: Prilozi za Povijest Podravine. Vjestnik kraljevskog hrvatsko-slavonsko­dalmatinskog zemaljskog arkiva 15. (1913) 12. 147 Sisic, F.: Saborski spisi i. m. II. 26-27. 1537. márc. 14., Prága. I. Ferdinánd a szlavón ren­deknek. 148 Franz Leskoschek: Schiffart und Flößerei auf der Drau. Zeitschrift des Historischen Ver­eines für Steiermark 63. (1972.) 123.

Next

/
Thumbnails
Contents