Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Nádasdy Tamás horvát-szlavón bánsága (1537-1539)
810 VARGA SZABOLCS lyosabb személynek túnik Tarnócinál, aki korántsem rendelkezett annyira szoros kapcsolatokkal a szlavón nemességgel, mint Ráttkay.12 4 A körösi gyűlés határozata kimondta, hogy a rendek kötelesek harminc porta után egy lovast egész évre kiállítani, akik a királyi kapitány (capitaneus regni) alatt a végeken szolgálnak. A katonaállítás mindenkire nézve kötelező volt, megszüntették a szlavón ítélőmester, vicebánok és a bánok e vállalás alóli felmentését. A kapitány fennhatósága alá került a török támadás idején meghirdetendő nemesi felkelés is, de ennél a pontnál újra megerősítették a kapitány feletti báni szupremáciát.12 5 A mozgósítás is az ő feladata volt, amelyet a szolgabírókkal együtt kellett elvégeznie. Ugyanígy hozzá tartozott a határ menti nemesi várak felügyelete és ellenőrzése is. Hadiszerek szállítására Kőrös és Zágráb városát, valamint a lepoglavai pálosokat kötelezték, de e szolgálataikért cserébe felmentettek őket a további terhek alól. A határozatok rendelkeztek a hadjárat számára fontos élelemellátmány beszolgáltatásáról és tárolásáról is. Verőce, Velike és Újudvar várakat jelölték ki lerakatoknak, ahová a megszabott rend szerint kellett a terményeket önerőből beszállítani. Előbbi a pozsegai veszteségek okán határvárossá vált, a Tarnóci által felügyelt Velike a veszélyeztetett Száva vonalát őrizte, a Batthyány Ferenc kezében levő Újudvar castellum pedig központi helyzete miatt volt ésszerű döntés. A szlavón rendek a várak ellátására is vállalták terményhuszad beadását, és ezen feladatok koordinálására alkalmas élésmestert (magister victualium) kértek az uralkodótól.12 6 Mivel az élésmester kamarai alkalmazásban állt, a rendek ezzel a kérésükkel egy szorosabb kapcsolat kiépítésére törekedtek ezzel a központi szervvel. Valószínűleg az eddig az ő vállukat nyomó ellátás feladataiból szerettek volna valamit leosztani az élésmesteren keresztül a kamarának. Ez a tisztség nem teljesen előzmények nélkül való, az 1537. évi hadjárat során ugyanis Iodocus Silgenberg főélésmesterként (supremus magister victualium) már segítette a szlavóniai hadi vállalkozást.12 7 A körösi gyűlésen ismét kimondták, hogy a jogtalanul elfoglalt birtokokat vissza kell adni, ennek rendezésére törvényszék megtartását rendelték el. Erre a káptalani és a báni embereknek tizenöt nappal a gyűlés előtt ki kellett hirdetniük az idézést, az egytelkes nemesek perbehívása a szolgabírókon keresztül történt. Az idézésért az ítélőmesternek és a káptalannak egyaránt ötven dénárt kellett fizetni. Szlavónia elrendelte húsz dénár füstpénz (pecunia fumalis) be-124 A család történetére: Ante Gulin: Povijest obitelji Rattkay. Genealoska studija i izvori (1400-1793). (Djela HAZU, Razred za drustvene znanosti 72.) Zagreb 1995. Testvérével, Péterrel 1559. május 30-án szolgálataiért bárói címet kapott. Pálffy G.\ A Magyar Királyság i. m. 169. 125 „dominus capitaneus regni accepta informatione et commissione dominorum banorum curet ad singulum iudicem nobilium unum specialem ad idque idoneum hominem mittere. Sisic, F.: Saborski spisi i. m. II. 140. 126 1553-ig alkalmankénti biztosok végezték a feladatot. Ekkor nevezték ki Hans Gansert a három belső-ausztriai és a horvát-szlavón végvidéki tartomány élésmesterének. Felettese Hans Ungnad főhadparancsnok volt, és feladata leginkább Zágráb, Varasd és Szentgyörgy ellátása volt az osztrák tartományokból. Kenyeres István: A végvárak és mezei hadak élelmezési szervezete a XVI. században. Fons 9. (2002: 1-3. sz.) 193-194. 127 OStA Allgemeines Verwaltungsarchiv (a továbbiakban AVA), Finanz- und Hofkammerarchiv (FHKA), Hofkammerarchiv (HKA), Ungarische Gedenkbücher Bd. 383. fol. 96.
