Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Szőke Zoltán: Magyarország és a vietnami háború, 1962-1975
78 SZŐKJE ZOLTÁN jén kerüljön sor, amikor Péter és Rusk egyaránt részt vesz New Yorkban az ENSZ soron következő közgyűlésén.111 Augusztusban a magyar kormány további megerősítést kapott Hanoi politikai stratégiáját illetően, méghozzá a VDP két legbefolyásosabb vezetőjétől. Le Duc Tho, a VDP PB tagja, a KB káderügyekért felelős titkára augusztus 3-án Budapesten,112 Le Duan, a VDP főtitkára pedig augusztus 25-én Hanoiban11 3 lényegében megismételte Le Thanh Nghi budapesti nyilatkozatát. E szerint Hanoi közvetlen célkitűzései között nem szerepelt az ország újraegyesítése. Elsődleges céljuk az volt, hogy Dél-Vietnam független, semleges ország legyen. Ennek érdekében párhuzamosan kívánták alkalmazni a katonai, politikai és propaganda eszközöket. Le Duan ezt azzal egészítette ki, hogy amennyiben a VDP vezetése az amerikaiak részéről őszinte tárgyalási szándékot tapasztalna, további komoly engedményekre is hajlandó lenne. Péter az ENSZ XX. közgyűlésén október 6-án megtartott beszédében a nagy nyilvánosság előtt is megismételte a magyar kormány indítványát, majd a Rusk-kal folytatott másnapi személyes megbeszélés során megerősítette, hogy „a bombázások beszüntetése esetén olyan atmoszféra alakulna ki, ami lehetővé tenné a tárgyalások előkészítését."11 4 Rusk megígérte, hogy az elhangzottakat kormánya „nagyon alapos vizsgálat tárgyává fogja tenni."115 Budapest a Hanoi és Washington felé tett diplomáciai lépéseit precízen időzítette. A Fock Jenő miniszterelnök-helyettes által vezetett magyar párt- és kormányküldöttség a New York-i Péter-Rusk találkozó napján, október 7-én érkezett Hanoiba. (Péter nem is mulasztotta el, hogy erre a körülményre felhívja Rusk figyelmét.116 ) Fock Jenő Hanoiban szokatlanul kemény hangon közölte a legfelsőbb vietnami pártvezetőkkel, hogy amit stratégia címén erőltetnek, annak semmi értelme. Amerikát a világnak azon a részén nem lehet legyőzni, ezért eljött az ideje, hogy Hanoi ne csak beszéljen a kompromisszumos megoldásról, hanem azt vegye is komolyan.11 7 Le Duan válaszában közölte, hogy Vietnam akár négy-öt évig is képes tovább harcolni. Ha az amerikaiak azután sem hátrálnak meg, akkor „Kína és más országok is bekapcsolódnak és akkor más jellegű háború lesz."11 8 A vietnami pártfőtitkár azonban azt is hozzátette, hogy mindez nem jelenti azt, hogy Hanoi ne akarna rövid időn belül bé-111 Külügyi feljegyzés, „Péter-Rusk találkozó 1965-ben." 1965. október 13., MOL, Külügyminisztérium, 1965, USA, TŰK iratok, IV-135-004912/1965, XIX-J-1-j, 13. doboz. 112 Az MSZMP KB Külügyi osztálya feljegyzése Korom Mihály és Le Duc Tho beszélgetéséről, 1965. augusztus 5., MOL, Külügyminisztérium, 1965, Vietnam, TÜK iratok, IV-250-sz.n./1965, XIX-J-1-j, 108. doboz. 113 Pehr Imre hanoi magyar nagykövet jelentése Péter Jánosnak, „Látogatás Le Duan elvtársnál," 1965. szeptember 15., MOL, Külügyminisztérium, 1965, Vietnam, TÜK iratok, 004901/2/ 1965, XIX-J-1-j, 107. doboz. 114 Külügyi feljegyzés, „Péter-Rusk találkozó 1965-ben." 1965. október 13., MOL, Külügyminisztérium, 1965, USA, TÜK iratok, IV-135-004912/1965, XIX-J-1-j, 13. doboz. 6. 115 Uo. 8. 116 Uo. 6. 117 „Jelentés az MSZMP KB delegációjának vietnami, koreai útjáról, pekingi tartózkodásáról és moszkvai átutazásáról," 1965. december 30., MOL, Külügyminisztérium, 1965, Vietnam, TÜK iratok, IV-130-005834/1965, XIX-J-1-j, 107.doboz. 30. 118 Uo. 32.
