Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Nádasdy Tamás horvát-szlavón bánsága (1537-1539)
800 VARGA SZABOLCS Sztenicsnyák mezővárosa a tengerpart felé menő kereskedelem egyik empóriuma volt, így nem véletlen, hogy a Frangepánok a 16. század folyamán mindvégig meg akarták szerezni maguknak,5 4 és utóbb Nádasdy sem volt hajlandó lemondani e távoli birtokáról,5 5 házat emelt a városban, kutat fúratott, sőt újabb birtoktestekkel gyarapította az uradalmat.5 6 Sajnos az 1519. évi urbáriumban nem falvanként, hanem judicatusonként írták össze az uradalmat, és ekkor huszonhárom kerületet jegyeztek fel. Ez részben fedheti a falvakat, ám az elgondolkodtató, hogy Sztenicsnyák oppidum mellett ugyanilyen névvel judicatus is szerepel és ugyanez igaz Kasztellice és Sztanek uillicatusról is.67 Emiatt a települések számának pontos megállapítása nehezebb. Az urbáriumból hasonló tendenciák rajzolódnak ki a Kőrös megyében megflgyeltekkel, a pusztítások méretét — Sztenicsnyákot a század elején biztos feldúlták — a beköltözések nagyjából ellensúlyozni tudták. 1519-ben a telkek hét százaléka volt „novicii" birtokában. Az összeírást áttanulmányozva kiderül, hogy helyes a horvát gazdaság- és társadalomtörténész, Josip Adamcek harminc évvel ezelőtti számítása, az uradalomban közel 2100 földesúri adóalapba számító telket vettek jegyzékbe. Ez még akkor is hatalmas szám, ha ebben szerepelnek a különböző egyházak és kisnemesek jobbágyai, valamint a négy százalékra tehető pusztatelkek aránya. Ezenkívül közel 550 katonaparaszti életformát folytató család élt az uradalomban, akik a földesúri terhek nagy része alól mentesek voltak,5 8 a hadakozó pénz mellett muneráv&l és a legrégibb földesúri szolgáltatások közé sorolható, grivnával (pecunia marcales) tartoztak uruknak, amelyből 1519-ben 235 forint 60 dénár folyt be a helyi provizor kasszájába.5 9 Sztenicsnyák uradalma a nagy kiterjedés és a tekintélyes portaszám mellett más miatt is jelentős birtoknak számított. Kiterjedt szőlőültetvényeiből jelentős borhoz jutott a tulajdonos, de gabonából is tudtak piacra szállítani. Nagy valószínűséggel aliódiumot is kialakítottak a Kanizsayak, legalábbis erre utal a pásztoroknak, béreseknek és virrasztóknak fizetett járandóságra tett utalás.6 0 54 1542-ben rövid időre Frangepán György el is foglalta a várat. Emilij Laszowski: Monumenta Habsburgica regni Croatiae Dalmatiae Slavoniae / Habsburski spomenici kraljevine Hrvatske, Dalmacije i Slavonije. Knjiga III. 1540-1554. (MSHSM 40.) Zagreb 1917. 122, 117-118, 1542. nov. 24, Pozsony. Tarnóci András I. Ferdinándnak. 55 A nagyúr Sztenicsnyákról több esetben kért magának narancsot, citromot, 1555-ben például Fekete Lukács 104 narancsot és 50 citromot küldött Nádasdynak. Komoróczy Gy. : Nádasdy gazdálkodás i. m. 85. 56 Uo. 25. 57 MOL DL 37007. fol. 249-251. A villa és judicatus fogalmak megegyezését erősíti, hogy 1557-ben 23 possesió t soroltak fel a Nádasdynak kiállított nova donatio ban Sztenicsnyák tartozékaként, négy évvel később Giczy Farkas provizor idején pedig közel ennyi, 21 judicatust említettek. Komoróczy Gy. : Nádasdy gazdálkodás i. m. 25.; Szamota István: Sztenicsnyák várában való instrukció vagy tanulság Giczi Farkas uramnak. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1. (1894.) 72-76. 58 így Strelce és Trebinja egész közössége katonai szolgálattal tartozott. Adamcek, J.: Agrarni odnosi i. m. 96-97. 59 Adamcek, J.: Agrarni odnosi i. m. 138-139. Státusuk hasonló lehetett az erős érdekérvényesítéssel bíró fejérkői jobbágyokéhoz, akik maguk választották meg a nekik tetsző udvarbírót, miután az előzőt elüldözték. MOL DL 104606, közli; Kubinyi András: A fejérkői jobbágyok megmozdulásai 1520 körül. Agrártörténeti Szemle 6. (1963: 3. sz.) 379-383. 60 Komoróczy Gy.: Nádasdy gazdálkodás i. m. 66.
